Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
negatív előjelűek, következésképpen a zsidók ellen hozott rendszabályok különböző reakciókat válthattak ki. A .böszörményi emberek döntő többségét azonban mélységesen megrendítette az embertelenségek sorozata. A németeket kiszolgáló bábrendszerrel szembeni fenntartások, ellenérzések fokozódtak. Május utolsó hetében kezdődött meg a böszörményi zsidók gettóba telepítése. A magyar királyi honvéd Repülőtéri Építő parancsnokság 11. sz. építőrészleg parancsnoka, Rozgonyi százados május 23-án zsidólakásokat és felszereléseket igényelt a város vezetőitől: „sürgős, mert a részleg gépei a kijelölt gettóba eső területen vannak jelenleg". 7 4 Az Újvárosi utca jobb oldala, a Kassa utca és a Benedek János utca, valamint az akkori Somossy Béla (ma Iskola) utca bal oldala által határolt területre (kb. 50 kisebb-nagyobb lakásba) több mint 800 szerencsétlent zsúfoltak össze. A végrehajtás módjára kiadott rendeletnek megfelelően csupán a rajtuk lévő ruházatot, legfeljebb két váltás fehérneműt és fejenként legalább 14 napi élelmet, továbbá egy 50 kg-os poggyászt vihettek magukkal. Pénzt, ékszereket, arany és más értéktárgyakat nem. A kortárs krónikás a következőket írta naplójába 1944. május, június hónapjában: „A hajdúböszörményi zsidóságra nézve szomorú napok kezdődtek 1944. május havának közepén: 19-én kezdetüket vették a gettó kijelölése tárgyában a hivatalos tanácskozások ... A gettó pontos kijelölése megtörténvén, kezdetét vette a keresztyéneknek a gettóból ki- s a zsidóknak a gettóba való beköltözése. A élő állatokat (a zsidók) nem vihették be (baromfi, tehén, ló, kecske stb.), azokat a hatóság az ONCSA-telep lakói között osztotta ki. Május 27-én kezdődött a gettó lezárása.. . 29-én este hat órakor megtörtént a gettó hivatalos lezárása, a kapukat becsukták, s a kijáratnál a rendőrőrszem megkezdte szolgálatát. A ki- és bejárás teljesen megszűnt.. . Ezzel megkezdődött a gettó 18 napra terjedő belső élete .. . június 2-án elvittek onnan munkaszolgálatra 40 férfit. Június 16-án éjfél után 2 órakor dobszóval ébresztették a gettót ... a zsidók elszállítása elkezdődött. .. 6 csoportban . .. Este hét órakor kezdték meg a vasúti kocsikba való beszállítást és elhelyezést, ami este 10 óráig tartott.. . Egy bizottsággal együtt bementem dr. A. Z. (Angyal Zoltán) elhagyott lakásába. Lélekbemarkoló látvány tárult szemem elé. Felforgatva az egész lakás ... Ez történt Hajdúböszörményben . . . az Ür 1944. esztendejében. H. Fekete Péter" 7 5 A jóérzésű emberek sokasága forgolódott a kiürítés előtt a gettó körül, és a szigorú tilalom ellenére élelmiszereket s egyéb szükségleti cikkeket dobáltak be a gettó kerítésén. Ugyanakkor megkezdődött a zsidóvagyonok hivatalos prédálása. Az elszállításra terelt zsidókat előbb a vásártéren megmotozták a rendőrök és az arra kiválogatott pribékek. Minden értéktárgyat elvettek tőlük (órát, gyűrűt, láncot, értékesebb ruhadarabokat stb.), s azt megtarthatták maguknak a motozók. A kiürített lakásokat 74 Hb-i FI: Hb-i Polgármester iratai. V. B. 77/c. 343. 9255/1944. 75 Kardos Pál: Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez. Db., 1949. 68—74. A hajdúböszörményi zsidók közül 653-an szenvedtek mártírhalált. 38 B