Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
semminémű politikai tevékenységet nem fejtett ki. Vezetői (dr. Csiha Endre és Kálmán Ferenc) kijelentették: „.. . míg a háború be nem fejeződik, politikával nem kívánnak foglalkozni" 6 7, s miután ezt be is tartották, különösebb figyelmet nem kellett rá fordítani a hatóságoknak. A hajdúböszörményi rendőrségnek a Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztályához 1944. április elején eljuttatott jelentése szerint: „Az új kormány kinevezését a böszörményi nyilasok csalódással fogadták, mivel abból „Szálasi Ferenc kimaradt", de nyugalomra intették híveiket, mert ezt a kormányt átmenetinek tekintették, s hangoztatták, hogy „a hatalom rövid időn belül az ő kezükbe fog kerülni". 1* Ez azonban nem okozott gondot a hatóságoknak, mert a nyilasoknak a bázisa egyre szűkült a háború folyamá n Hajdúböszörményben. A háború kezdetén még 700-an voltak, 1942 végén már csak kb. 330 tagot tudtak nyilvántartani, 6 9 1944 szeptemberében pedig már csupán 129 rendes „testvért" számlálhattak. 7 0 A hajdúböszörményi nyilasok előbb közölt véleménye a Nyilaskeresztes Párt felső vezetésének állásfoglalásán alapult: „...A március 19. után bekövetkezett események első felvonása lezáródott. A Nyilaskeresztes Pártnak ebben semmi szerepe nem volt, .. . következik azonban a második felvonás, amelyben Pártunk és Mozgalmunk ... a főszerepet fogja játszani,,. 7 1 Kétségtelen, a böszörményi nyilasok — a korábbiakhoz képest — aktívabbakká váltak. A város házainak falaira, a kerítéseire tömegével meszelték fel — éjszakánként — a nyilaskeresztes emblémával együtt a „Mink jövünk!" jelszót. A helyi szervezet személyi összetétele, valamint programja miatt azonban a városban viszonylag szűk bázissal rendelkezett, így számottevő politikai tényezőnek nem számított október 15-e után sem. * * * A hajdúböszörményi polgármester iratai között 1944 áprilisától kezdve tömegével megtalálhatjuk a zsidók ellen hozandó alispáni utasításokat 7 2: származásmegállapítás, a zsidó vagyonok számbavétele, a zsidóegyesületek feloszlatása, a sárga csillag viselésének kötelezővé tétele, a zsidó írók műveinek zárolása, bevonása stb. Ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtása már nagyon foglalkoztatta és befolyásolta a város lakosságának hangulatát. Hajdúböszörményben — az 194l-es népszámlálás adatai szerint — 934 zsidó vallású élt. 7 3 A város minden lakosa kapcsolatban volt néhány zsidócsaláddal — szomszédság, barátság, üzlettárs, iskolatárs,eladóvevő, munkaadó-munkáltató stb. Lehettek ezek a kapcsolatok pozitív vagy 67 Hb-i FL: Hb-i elnöki iratok. V. B. 77/b 1941. 68 Pártintézeti Archívum. BM VII. res. 1944 1006. II. K. 548—551. Közli: H-B megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Farkas Dezső tanulmánya. 361. 69 HBmL. Főispáni elnöki iratok. IV. B. 901/a. 17. 51/1943. febr. 26. 70 PI—BM. VII. res. 1944—4—1006. Közli: Hajdúböszörmény története. I. m. Fehér A. 255. 71 Ránki Gy. i. m. 175. 72 Hb-i FI. Hb-i Polgármesteri iratok. V. B. 77'c 342, 343, 344. 73 Harsányi László: Adalékok a hajdúvárosok zsidóságának történetéhez. (Bp., 1970.) 12. 37
