Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
1. A magyar katonai potenciált fokozni lehet. Magyarország — az eddigieknél — sokkal nagyobb áldozatokat vállalhat a hadműveletekben. 2. A magyar gazdaság erőforrásai, tartalékai (nyersanyag, hadiipar, mezőgazdasági termékek, munkaerő, pénzügyi alapok stb.) korlátlanul a német hadigazdálkodás szolgálatába állíthatók. 3. A németek által leigázott országokhoz és más csatlós államokhoz hasonlóan hozzá lehet kezdeni az „Endlösung der Juden"-hez, a magyarországi zsidók kiirtásához. Miért nem volt szükség őrségváltásra Hajdúböszörményben? Mielőtt a német megszállás országos következményeit megvizsgálnán, nézzük meg egy vidéki kisváros politikai helyzetét a német megszállás időpontjában. Hozhatott-e — a politikai vezetés szempontjából — lényeges változást a német megszállás? Lehet elméleti vitát folytatni a Horthy-korszak jellegéről. 2 2 Fasizmusnak minősíthető-e a hatalom gyakorlásának módja 1919 után Magyarországon? Milyen volt a viszonya a rendszernek a fasizmushoz? Melyek a meghatározók a rendszer jellegének megítélésénél az ún. liberális elemek (a látszatparlamentarizmus; a több politikai párt; a szakszervezetek, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt legalitása; a korlátozott szabadságjogok), vagy a fasizmus által is alkalmazott eszközök (a nyílt szavazás; a nép többségének kizárása a politikai életből; az állandó készenlét a fasiszta típusú diktatúrára; a szociális demagógiát tartalmazó, antiszemita, irredenta propaganda; a munkásmozgalom- és szovjetellenesség, az agresszív külpolitika stb.). A mindennapok gyakorlatában, a közép és az alsó vezetés szintjén már aligha találkozhattak a kortársak az ellenforradalmi rendszer — a fentiekben jelzett — kettős arculatával. Ezt a „luxust" a kiskaliberű helyi vezetők nem engedték meg maguknak. Egy Bethlen vagy Teleki szellemi fölényével és presztízsével még ellensúlyozhatta egy Imrédy vagy Szálasi elképzelését. Erre azonban a vidéki kiskirályok nem vállalkoztak. Következésképpen a gömbösi „őrségváltástól" kezdődően országosan egyre nyilvánvalóbbakká váltak a rendszer fasiszta vonásai. Hajdúböszörményben is önkéntes száműzetésbe hajszolták a liberális polgári ellenzéket (Dr. Molnár István tanár, dr. Gaál Mihály orvos, Sóvágó Gábor református lelkész), a radikális ellenzéket pedig terrorral elhallgattatták, ugyanakkor a tömegeket teljes passzivitásba kényszeritették. A fordulatot városunkban dr. Szálkay Antal 1931-ben történt polgármesteri kinevezéséhez kapcsolhatjuk. Már korábban is — az 1919. aug. 1. utáni időtől kezdve — jelentős szerepet játszott dr. Kelemen Győző, dr. Csorba Antal, dr. Sembery Miklós társaságában — az ún. fajvédőkkel együtt — a város politikai életében, de polgármesterré való kinevezésétől kezdve szélsőjobboldali mentalitása, magatartása teljesen meghatározta a város politikai vezetését, arculatát. Hajdúböszörmény város hivatalos vezetőszerve az ellenforradalmi 22 Ormos Mária—Incze Miklós: Európai fasizmusok. 1919—1939. (Bp., 1976) Magas színvonalon elemzi a fasizmus problematikáját. 18
