Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben / Hajdúsági Közlemények 13. (Hajdúböszörmény, 1984)
Tartalom
golások közé tartozik. E népességmozgás kétségtelenül a harmadik hajdúfelkeléssel állhatott összefüggésben, de közelebbi indítékát nem ismerjük; számunkra viszont most az a lényeges, hogy újabb adalékot szolgáltat a böszörményi délszláv etnikum meglétéhez. Kérdés persze, hogy mezővárosunk „rác" népessége történetileg mennyire rétegzett. E probléma tehát abban a formában vetődik fel, hogy vizsgált településünket egy vagy több délszláv hullám érte? E tekintetbe nem érdektelen felfigyelnünk arra a helyi történeti hagyományra, amellyel a helyi görög katolikusok rendelkeznek. Egy, a XVIII. század végén keletkezett, de XIX. század eleji másolatban is ismert irat, amely a „Böszörményi Görög Rendű Ekklésiának volt Állapottyáról" való előadás címet viseli, nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „ezen Nemes Rátz Böszörmény városában már 1427. esztendőben Görög Rítuson lévő Rátz keresztények laktak, amint a templomban írott könyvek és a nálunk lévő Protocollum bizonyítják". A helyi görög katolikus hagyomány összefüggésbe hozta mindezt a történeti irodalom által jól ismert szerb despoták birtoklásának tényével. 10 2 Tudni vélték ugyanis, hogy a „fent említett esztendőben jött Böszörménybe valamely Brankovics György Ráczok fejedelme Angyelia nevezetű feleségivei és Lázár nevű fiával". 10 3 A helybeli görög katolikusok hagyománya úgy tartotta, hogy ők voltak azok, akik Böszörményben a görög ritusúak részére templomot építettek, amelynek „falai most is meg vannak, azaz: a Böszörményi Kálvinisták rész szerint megújították rész szerint tódtak hozzá, s tornyot tétettek rá". 104 Eszerint a Brankovicsék által épített görög templom — legalábbis részben — azonos lenne a Bocskai téri református, úgynevezett „ócska" templommal. Ez az állítás viszont semmiképpen sem állja meg a helyét, noha a templom építéstörténete valóban középkori előzményekre nyúlik vissza. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy ez a temlom a római katolikusoké volt. Ennek ellenére a Brankovicsék által épített görög keleti templom építésének tényét nem vonjuk kétségbe. 10 0 Tudni vélték azt is, hogy Brankovics Angyélia nevű felesége Böszörményben hunyt el, s itt is temették el. Nos, az újabb történeti irodalom anélkül, hogy magára a hagyományra hivatkozna, hajlandó hitelt adni a fentebb előadottaknak. Módy György és utána Sasvári László szerint is területünk első délszláv csoportjai minden bizonnyal Brankovics György földesurasága alatt jöhettek ide. Módy szerint korai jelenlétükre perdöntő a tokaji uradalomhoz tartozó falvak 1565. évi összeírása, amelyben megjegyezték, hogy azok sem tizedet, sem kilencedet nem adnak, mert Zsigmond király idejében egyetemlegesen felmentést kaptak a fenti adóterhek 102 Eredeti irat a hajdúböszörményi görög katholikus egyház birtokában. Az irat késői összeállítás, de olyan régebbi dokumentumokra hivatkozik, amelyek valószínűen léteztek, de azóta elvesztek vagy kallódnak. 103 Uo. V. ö. Pesty Frigyes: Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországon és a rácz despota czim. (Bp. 1877.) 104 A templom átépítésének tényét a mai műemléki szakirodalom is elfogadja. Vö. Kathy Imre—Sz. Kürthy Katalin: Hajdúböszörmény építészete — képzőművészete, (szerk. Nyakas Miklós). Hajdúböszörmény, 1979. 39—47. old. 105 Helyét sajnos hozzávetőlegesen sem tudjuk megadni. Biztosan tudjuk viszont, hogy 1660 körül volt templomuk, mégpedig a mainak a helyén. 37
