Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben / Hajdúsági Közlemények 13. (Hajdúböszörmény, 1984)

Tartalom

- » -J" J! Kálló vára. Kinagyított részlet az előző oldali metszetről szerelt erődítmény, s védelmi képessége bizony alapos kívánnivalókat hagyott maga után. A vár maga is alapos korszerűsítésre szorult volna. Talán mondanunk is felesleges, hogy a várban lévő — immár a király hűségére tért — katonák, az ígéretek ellenére sem kapták meg a megígért zsoldot.

4

6 A hajdúk a jelek szerint Kálló mezővárosában már 1606 folyamán — még a Karászon történt birtokbaiktatásuk előtt — megjelenhettek, hogy tájékozódjanak a letelepedésük mikéntjéről. Az adatokból úgy tűnik, hogy ide a Némethy Gergely parancsnoksága alatt állók szándékoztak költözni. Bocskai István fejedelem ugyanis már 1606 szeptemberében személyesen rendelte magához a kallói vár kapitányát, Rákóczi Lajost, hogy a kallói végvári katonák és a „hadak" (tehát a hajdúk) közötti ellenséges viszony megszüntetéséről tárgyaljon/

1' Láthattuk azt is, hogy a második hajdúfelkelés egyik kiváltó oka pontosan az volt, hogy a kállói végváriak és a letelepedni kívánó hajdúk között állandósultak az összetűzések. A második hajdúfelkelés során a hajdúk pedig egyenesen arra tettek kísérletet, hogy a várat elfoglalják.

4

8 Fekete János kállói vicekapitány (helyettes kapitány), valamint Agárdi János és Vetési Mihály lovashadna46 Mint ahogyan általában a király hűségére visszatért más várakban sem. •17 Benda K. I m. 72. old. 48 A kállai tisztek levele Forgách Zsigmondhoz. Eddig azért nem írhattak, mert „akkor voltak az hajdúk rajtunk". Tört. Tár. 1900. 427. old 20