Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
akkor a környező községeknek, sőt maguknak a hajdúvárosoknak is olyan külön előnyöket jelentett, amellyel Hajdúböszörmény érdemben nem versenyezhetett. Hajdúböszörményre mint székhelyre rendkívül veszélyes volt az a folyamat amely lassanként a többi hajdúváros elpártolását eredményezte. Leglátványosab » volt ez Hajdúszoboszló esetében. E város ugyanis a legmesszemenőbben támogatta a Hajdúkerület küzdelmét mindaddig, amíg csupán arról volt szó, hogy a hajdúvárosokat Szabolcsba, Hajdúszoboszlót pedig a tervezett Kun megyébe olvasztják. S ezzel el is szakítják a térség természetes vérkeringésétől. Hajdúszoboszló számára merőben új helyzet állott elő akkor, amikor a térségben felállítandó s Debrecen-központú vármegye felállításának ügye került szőnyegre. A város ekkor — 1874-ben •— általános szavazattöbbséggel mondta ki, hogy a Hajdúkerület hivatalos álláspontját csak akkor támogatnák, ha „arról volna szó, hogy a Hajdúkerület névleg is szétdaraboltassék, s ekként névleg is enyészet áldozata legyen, s mint tervezve volt, mi a Kun, a többi testvérvárosok Szabolcshoz" csatoltatnának. E látképtől a város vezetése „mint haláltól ijesztő szörnytől" borzadt vissza, s ellene a végsőkig hajlandó volt küzdeni. Éppen ezért, ha a Hajdúkerület Szabolcs és Bihar megyei községekkel gyarapodna, „kik egy időben maguk is mint hajdúk szerepeltek", s e névre máig büszkén emlékeznek, s ha az új megye Hajdú elnevezést nyerne, ellene nem tehetnénk semmi észrevételt. Úgy látták, hogy ebben az esetben az egykori Hajdúkerület rövid enyészet után „egy erőteljes halhatatlan Hajdú megyei életre" ébredne. Tekintettel arra, hogy Hajdúszoboszló a többi hajdúvárostól egészen elszigetelve — minden út és vasút nélkül — Debrecenre van utalva, a Debrecen központ ellen sem tehetnek semmi észrevételt. Annál is inkább, mert — érveltek — „egyedüli áruforgalmi helyünk a központban levő Debreczen, mellyel alig van nap, hogy e vidék lakossága ne érintkeznék". Ezért egyedül „Debreczen van arra hivatva, hogy e leginkább nyers termékekből élő vidék" központja legyen, s így Hajdúszoboszló a tervezett Hajdú megye székhelyének egyedül Debrecen városát tartja alkalmasnak. 6 4 Tiszta, világos álláspont volt ez, amely ellen a hajdúböszörményiek gyakorlatilag nem tehettek semmit. Bár korántsem ilyen látványosan, de erős ellenzéke támadt a Hajdúböszörmény székhely gondolatának Hajdúnánáson is, amely pedig közelebb feküdt Hajdúböszörményhez, mint Debrecenhez, s a cívisvárossal ekkor még nem volt vasúti összeköttetése sem. 1875. szeptember 21-én tárgyalta a város közgyűlése Nagy Gábor helybeli lakos beadványát, amely a készülő megyerendezéssel foglalkozott, s amely nyíltan Debrecen tervezetét támogatta. A Debrecen-központú új megye gondolatát — mondotta — „hozsánna kiáltásokkal" fogadták az érintett szabolcsi és bihari községek, „nyíltan kifejezte ezt Szoboszló, ez eszmét örömmel melengeti kebelé64. HBmL V. B. 471. a. 4. Hszob. közgy. jkv. 187}. szcpt. 8. 1 1
