Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

volt, hiszen a klasszikus képlet — a nemesi vármegye — mellett léteztek különféle jogállású és ennek megfelelően eltérő kiváltságokkal rendelkező szabad kerületek is, hogy a városi törvényhatóságokat ezúttal különösebben ne is említsem. Ezek egyike volt a kiváltságolt hat hajdúváros kerülete is, a Hajdúkerület, amely úgy, ahogyan 1848-ig fennállott, az 1790/91-es országgyűlés által hozott törvénycikk következtében alakult ki. Különálló adózási portákkal, a vármegyétől független tisztikarral és országgyűlési képviselettel rendelkezett, s mindezt sajátosan színezték azok a társadalmi problémák és feszültségek, amelyek csak a kerület sajátjai voltak, és amelyek az itteni társadalmi problémákat, küzdelmeket egészen más síkra terelték, mint a reformmozgalom irányába tapogatózó nemesi vármegyéét. Bizonyos értelemben joggal beszélhetünk tehát az általános magyar fejlődés és a Hajdúkerület eltérő, aszinkron mozgásáról, amely a hajdúvárosokban elsősorban a hajdúnemesi konzervativizmusban öltött testet, s amely többek között a végsőkig védelmezte a Hajdúkerületnek, mint önálló, független törvényhatóságnak a létét is. Ezt azonban II. József merész reformkísérlete óta komoly veszély nem is fenyegette.

6 Természetesen egészen más helyzet állott elő a győztes polgári forradalom után, s mint arra már utaltunk is, a császári abszolutizmus idején. A Hajdúkerület társadalmi szerkezete az országos törvényekkel összhangban átalakult, amely természetesen nem jelentette azt, hogy egyes különleges, még a feudalizmus korából örökölt problémák, mint például a tagosítás kérdése, ne éltek és ne hatottak volna továbbra is.

7 Egy azonban mindenképpen világossá vált ! A Hajdúkerület belső önigazgatási szerkezetét összhangba kellett hozni az új kor teremtette követelményekkel, azokkal az igényekkel, törvényekkel, törvényerejű rendeletekkel, amelyeket a felsőbb kormányhatóságok részint elvártak, részint pedig megköveteltek. S e téren nem is kellett a kiegyezésnek bekövetkeznie! A Bach-rendszer bukása után, a megyei élet visszaállításakor derült ki, hogy részint az eddig folytatott passzív reszisztencia, részint pedig az ország közigazgatásának elavultsága következtében az ország helyzete e téren siralmas volt. Magyarország akkori királyi helytartója, gróf Pállfy Mór ezen rendeleti úton igyekezett segíteni, s végeredményben ennek az utasításnak köszönhető annak a munkának a megjelenése, amelyet Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány állított össze, s amely Szabályrendelet a hajdúvárosok mint helyhatóságok részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben címmel meg is jelent. 6. A hajdúpárt nézőpontjából tárgyalja a kérdést SILLYE GÁBOR: A nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanácshoz hivatali alázatos jelentése a Hajdúkerület főkapitányának ... Debrecen, 1864. A kérdés modern feldolgozása: NYAKAS MIKLÓS: A Hajdúkerület társadalmi küzdelmei és polgári átalakulásunk kérdése. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve I. (szerk. BENCSIK JÁNOS). Hajdúböszörmény, 1973. 77—112. 7. Vö. NAGY SÁNDOR: Társadalmi harc a tagosítás körül Hajdúböszörményben. 1851 —1878. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. IV. (szerk. NYAKAS MIKLÓS). Hajdúböszörmény, 1980. 1

1