Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
AZ EGYSÉGES VÁRMEGYEI TUDAT KIALAKULÁSA Hajdú vármegye esetében — mint az új politikai-közigazgatási képződményeknél általában is -— korántsem volt lényegtelen az, hogy milyen gyorsan sikerül kialakítani a regionális összetartozás tudatát, s ezzel párhuzamosan milyen gyorsan sikerül megszüntetni az ellene ható tényezőket, illetve beépíteni, integrálni a felhasználható motívumokat. Hajdú megye esetében ez korántsem volt könnyű feladat, hiszen legalább négy regionális egység, illetve egységtöredék tudati tényezőinek az összeolvasztására kellett törekedni, nevezetesen a debreceniség, a hajdútudat, Szabolcs és Bihar vármegye hagyományainak az összeötvözésére. Magát a folyamatot kétségtelenül megkönnyítette az, hogy a térség már a megye megszervezése előtt is olyan gazdasági és kulturális egységet jelentett, amelyben jól érzékelhető volt Debrecen primátusa, s amelynek hatékonysága részint a vármegye adta politikai keretekkel, részint pedig a vasút- és úthálózat kiépítésével jelentősen megnövekedett. Általában elmondhatjuk, hogy a kapitalista gazdasági rend kiépülése, a modern közigazgatási intézményhálózat, a pénzintézetek, az oktatási és kulturális intézmények, a politikai pártok és a társadalmi szervezetek ezt a folyamatot nagymértékben segítették. Paradox módon azzal is, hogy pontosan ebben az időszakban — az 1860-as évektől az 1890-es évekig Debrecen országos jelentősége csökkent — szerepkörének megóvása miatt tehát jobban rá volt utalva a környék megszervezésére, befolyásának kiterjesztésére, mint korábban. Láthattuk azt, hogy a megyeszékhelyi rangért folytatott küzdelmüket avval indokolták, hogy Debrecen ellenkező esetben igen kedvezőtlen helyzetbe kerülne, s helyét Karcag és Nyíregyháza töltené be. 17 6 A debreceniségről sokan és sokféleképpen vélekedtek, de abban többnyire megegyeztek, hogy egy olyan sajátos szellemi arculattal, „a magyarságon belül egy jól felismerhető, minden mástól megkülönböztethető testi és lelki karakterjegyekkel rendelkező" közösséggel állunk szemben, amely önálló, belső törvényszerűségek alapján fejlődött, de amely minden zártsága ellenére nem elhanyagol176. Nyakas Miklós: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? I. m. 1 1
