Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
tisztázása volt. A hajdúvárosok képviselői arra az álláspontra jutottak, hogy a kérdéses épületeket el kell adni. 15 9 Tekintettel azonban arra, hogy az ingatlanok árfolyama ekkor nagyon alacsony volt, s az adásvételi ügylet nyélbe ütése csak áron alul lett volna lehetséges, átmeneti megoldásként a haszonbérbe adás mellett döntöttek. Sillye Gábor volt hajdúkerületi főkapitány érdemeire való tekintettel úgy döntöttek, hogy a „volt főkapitány úrnak a székes háznál maradása ellen saját lakánakközei berendezéséig" nem emelnek kifogást. 16 0 Meg kell itt említenünk, hogy a vármegye a későbbiekben is biztosított Sillye Gábor számára egy dolgozószobát a volt kerületi székházban, ahol az kedves időtöltésével, a hajdúk történetének kutatásával foglalkozhatott. 16 1 Annak ellenére, hogy a hajdúböszörményiek ellenezték a vármegyeház bővítésére szolgáló telekvásárlást — elég a Fehér Ló is, mondották —, ez a határozat a függetlenségi párt éles támadására adott alkalmat. Tekintettel arra, hogy a kerületi székház eladásának tervét a hajdúböszörményi polgármester kezdeményezte, a Debreczen hasábjain személy szerint őt tették felelőssé. Azzal vádolták, hogy a szabályok megszegésével hajszolta keresztül a kerületi székház eladásáról szóló határozatot. A döntést magát is csak egy szűk csoport hozta, hiszen a húsz tisztviselő és a 192 képviselő helyett mindössze tizennyolc egyén szavazott. Összefüggésbe hozták ezt a Fehér Ló melletti telekvásárlással; „az alispán úrral kezet fogva azok, kik a Hajdúkerület székesháza eladását elhatározták", nemcsak a hajdúvárosok és Hajdúböszörmény érdekeit sértették meg, hanem Debrecent is indokolatlan előnyökhöz juttatták. A céljuk ugyanis az, hogy Debrecenben, „tehát a megye területén kívül" vásároljanak „drága pénzen házat és telket... ". Mi lesz abban az esetben, ha a vármegye székhelye nem Debrecen városa lesz — olvashatjuk a Gaál Mihályra emlékeztető érvelést. A lap a hajdúböszörményi polgármester ellen pénzügyi vizsgálatot is követelt, mert az 1860-tól kezdve nem vizsgálta át a számadásokat. 16 2 A Fehér Ló bővítése, illetve átalakítása ettől függetlenül hamarosan megkezdődött, s az építkezések alatt Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága a városháza nagytermében tartotta üléseit. Az ily módon átalakított volt szálloda ugyan pillanatnyilag megfelelt új szerepkörének, hosszabb távon azonban elkerülhetelenné vált egy új, a követelményeket minden szempontból kielégítő épületnek a létesítése. Ennek megvalósítására a századforduló utáni évtizedben értek meg a feltételek. Komoly formában 1908ban vetődött fel az új székház építésének ügye, amely — amint az várható is volt — a vármegyei pótadó formájában jelentkező építési költségek miatt vitákra 159. Debreczeniüllenőr. 1877. dec. 3. és HBmL IV. B. 901. a. 1877. nov. 28. 267/8180. 160. A volt hajdúkerületi törzsvagyon ügyében már 1876. nov. 10-én tárgyalást tartottak a hajdúvárosok Hajdúböszörményben, amelyen azonban Szoboszló nem képviseltette magát. A fenti határozat ekkor született. Debreczen. 1876. nov. 14. 1. 161. NYAKAS MIKLÓS: Sillye Gábor i. m. 67. 162. Debreczen. 1877. okt. 11. x. 1 1
