Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
egyenlősége esetén a javaslatot a szakosztálytól az állandó választmány teljes ülése elé vitték, s itt újból szavaztak. Ha itt is szavazategyenlőség állott elő, akkor az ügyet a vármegyei közgyűlés elé kellett terjeszteni. A vármegye törvényhatósági bizottsága az egyes speciális feladatok megtárgyalására, megvitatására a következő bizottságokat állította még fel. A kilenctagú igazoló választmánynak. a feladatkörébe a választások ellenőrzése, a megyei bizottsági tagok igazolása tartozott. Az öt tagból álló bíráló választmánynak feladata az volt, hogy az igazoló választmány határozatai ellen netalán beadott fellebbezéseket elbírálja. Elnöke a főispán volt. A központi választmány feladatkörébe tartozott a képviselő-választói névjegyzék összeállítása és módosítása, illetve a képviselői választások lebonyolítása. Huszonnégy tagból állott, az elnök az alispán volt. Az egészségügyi bizottság tagjainak száma huszonöt, s az elnökét a bizottság maga választotta. Feladatkörébe tartozott a megye egészségügyi viszonyainak ellenőrzése. A nevelésügyi bizottság tizenkét főből állott, s a megye oktatásügyének helyzetét vizsgálta. További bizottságok voltak még: statisztikai bizottság (tíz taggal, élén az alispánnal), jegyzői szigorló bizottság (tizenkét taggal, élén az alispánnal), központi filoxérabizottság, két lóállítási bizottság,, jövedelmi adót kivető bizottság (négy rendes és négy póttaggal, valamint az elnökkel), felszólamlási bizottság (Debrecen szabad királyi várossal együtt, elnökkel, alelnökkel és négy taggal). A vármegye legfontosabb bizottsága — a közigazgatási bizottság — húsz tagból állott, ennek fele választott tag volt, fele pedig hivatalból vett részt benne. Elnöke a főispán volt. A közigazgatási bizottság az egyes ügyek szakszerű megtárgyalására úgynevezett küldöttségeket választott. Ezek a következők voltak. A fegyelmi választmány négy rendes és két póttagból állott, s elnöke a főispán volt. A fellebbezett árvaügyek elbírálására hivatott választmány négy rendes és két póttagból állott, amelynek az elnöke a főispán volt. Az erdőügyi (erdőrendészeti) albizottság három taggal fejtette ki tevékenységét, a másodfokú erdei kihágások kivizsgálására létrehozott bizottság pedig négy rendes és két póttaggal. A közigazgatási bizottság küldöttsége volt még a börtönvizsgáló bizottság és a kéttagú felügyelő bizottság, amelyik közül az egyiket a debreceni, a másikat pedig a vármegyei közigazgatási bizottság választotta. Ide tartozott a törvényhatósági pótadók kivetése elleni felszólamlások elintézésére alakult bizottság — négy taggal —, a tanítók és tanítónők nyugdíjba lépésének, illetve a jogosultság megállapítására alakult bizottság két közigazgatási bizottsági taggal. A közigazgatási bizottság elé kerülő ügyeket előzőleg az egyes szakelőadók tanulmányozzák át, majd a havonként rendszeresen megtartott ülésen döntöttek róluk. A vármegyei árvaszék ügyrendjét és tevékenységi körét a minisztérium állapította meg, egyébként egy árvaszéki elnökkel, két ülnökkel, egy jegyzővel, huszon1 1
