Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
írását. Ennek alapján kellett elkészítenie a természetben leszolgálandó közmunkabeosztást, illetve a célszerű hasznosítás tervét. Ellenőrizni volt köteles a tényleges munkavégzést, s előirányzatot készített a megváltott közmunkáért befolyt jövedelmek hasznosításáról. Főfelügyeletet gyakorolt a megye területén levő törvényhatósági és községi utak, hidak, védmüvek, töltések és általában minden műtárgy felett. Felügyeletet gyakorolt a megyei ütbiztos felett, s hiányosságok esetén az alispánnak tett jelentést. Az útbiztos gyakorolt felügyeletet a három megyei útmester felett, akikre a megye három útmesteri szakasza volt bízva. Az útmesterek közvetlen felügyelete alatt állottak az útkaparók, akiknek a munkát az útmesterek tíznaponként osztották ki, s akik kötelesek voltak a kerületükben történt rombolásokat, rongálódásokat jelenteni, illetve ha ez lehetséges volt, helyreállítani. Számuk egy-egy útmesteri szakaszban tíz-tíz volt, az egész megyében tehát összesen harminc. Hajdú vármegye 1876-ban tanügyi tekintetben ideiglenesen Szabolcs vármegyével alkotott egy tanfelügyelő alatt egy új körzetet, azonban mindegyik megye külön tankerületnek számított, s így a közös tanfelügyelő személyétől eltekintve egymástól független volt. 1878-ban ez az állapot megszűnt, s mindegyik megye külön tanfelügyelőséget állított fel. 15 0 A vármegye egészségügyi viszonyaira a tiszti főorvos ügyelt fel, aki figyelemmel kísérte a törvényhatóság területén működő orvosokat, gyógyszertárakat, a népmozgalom alakulását, a járványos betegségeket. A gyógyítás ügye tevékenységétől eltekintve gyakorlatilag teljesen magánkézben volt, csupán Hajdúböszörményben működött egy nagyon szerény kis megyei kórház, amelyet még az 1873-as kolerajárvány idején mint járványkórházat állítottak fel. 15 1 Az országos fejlődéssel összhangban Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága az önkormányzat hatékonyabb gyakorlása érdekében az egyes területeknek külön bizottságokat szervezett, amelyekben a szakterület képviselői mellett részt vettek választott bizottsági tagok is. 15 2 A vármegyei közgyűlés elé kerülő ügyeket a harminc főből álló úgynevezett állandó választmány készítette elő, mégpedig három szakosztályban. Ezek a következők voltak; közigazgatási, pénzügyi, közlekedési. Mindegyik tíz-tíz tagú volt, s a szakterületüket érintő kérdéseket külön-külön tárgyalták, de ha az alispán szükségesnek ítélte, akkor együttes ülést is tartottak. A választmánynak vagy az egyes szakosztálynak —• amennyiben helyesnek találta — jogában állott az adott szakterület képviselőjét a tanácskozásra meghívni. Az itt folyó tanácskozás elvben nyilvános volt, azonban bármelyik tag kérésére zárttá nyilvánították. A megtárgyalt ügyrend, javaslat sorsát szavazással állapították meg, a szavazatok 150. Hajdú vármegye leírása... i. m. 232—233. 151. Uo. 249—263. 152. Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye. I. m. 9—xo. 1 1
