Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
zott Debrecenen kívül Balmazújváros, Sámson, Alsó- és Felsőjózsa, valamint Vámospércs. A hajdúböszörményi járásbíróság illetékességi körébe tartoztak Hajdúböszörmény és Hajdúhadház rendezett tanácsú városok, valamint Téglás, Egyek és Csege községek. A hajdúnánási járásbírósághoz tartozott Hajdúnánás és Hajdúdorog rendezett tanácsú város, a hajdúszoboszlóihoz pedig Hajdúszoboszló rendezett tanácsú város, valamint Kaba és Szovát községek. A püspökladányi járásbíróság illetékessége alá pedig Püspökladány, Nádudvar, Földes és Tetétlen községek. Az 1870. évi negyvenedik törvénycikk alapján a kihágási ügyek elbírálására első fokú hatóságként a szolgabírói hivatalokat, illetve a rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitányi hivatalokat jelölték ki. Eszerint Hajdú megyében hét első fokú bíróság működött a nádudvari és a balmazújvárosi járás szolgabírájával, illetve az öt rendezett tanácsú város rendőrkapitányával az élen. A másodfokú hatóságot ezekben az ügyekben a megyei alispáni hivatal jelentette. Az 1877. évi huszonkettedik törvénycikk értelmében került sor a kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróságok felállítására. A törvény értelmében ezeknek az élén a községekben a községi bírák állottak, míg a rendezett tanácsú városok közül Hajdúböszörményben egy külön e célra alkalmazott úgynevezett községi bíró, Hajdúszoboszlón a városi rendőr-főkapitány, Hajdúdorogon az egyik árvaszéki ülnök, Hajdúnánáson és Hajdúhadházon pedig a polgármester. Hajdú megyében a következő pénzügyi hatóságok és hivatalok tevékenykedtek. Debrecenben székelt egy adófelügyelőség, amelynek hatásköre a vármegyén kívül kiterjedt Debrecen városára is. Debrecen város pénzügy-igazgatóságához tartozott adóügyi szempontból a vármegye tizennégy községe, s ennek felügyelete alatt működött a hajdúböszörményi pénzügy-igazgatóság is. A földadó megállapítására a megyében két, úgynevezett kateszteri becslőjárást alakítottak ki, nevezetesen a debrecenit és a hajdúböszörményit. Ez utóbbi alárendeltségiviszonybanvolt az előbbivel. Pénzügyőri téren a megye részben a debreceni, részben pedig a nyíregyházi pénzügyőri biztossághoz tartozott, összesen hat pénzügyőri szakaszból állott. Ebből öt a debreceni, egy pedig a nyíregyházi pénzügyőrség fennhatósága alatt volt. Az 1877. évi huszonnegyedik törvénycikk megszüntette a megyei mérnöki állást, s annak teendőit a magyar királyi államépítészeti hivatalra ruházta át. 149 A törvény szerint azonban az államépítészeti hivatalok kötelesek voltak ellátni mindazt a feladatkört, amelyet eddig a megyei mérnökök. Az államépítészeti hivatal főnöke ezért a megye hatóságához alárendelt viszonyban volt. Hajdú megye szabályrendelete ezért az államépítészeti hivatal részére feladatként határozta meg, hogy ellenőrizze az országos közmunkaerő helyes és pontos össze149. Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye. I. m. 95 — 108. 1 1
