Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

A megye közbiztonságát a csendőrség megszervezése előtt három csendbiztos, tizenhét lovas és egy gyalogpandúr biztosította. Hajdú megye csendőrségét egyébként az 1881. évi harmadik tövénycikk alapján 1883. január elsején állították fel. Ezek a következők voltak : Örsparancsnokság Létszám Debreceni 8 Vámospércsi 6 Hajdúböszörményi 6 Hajdúnánási 6 Balmazújvárosi 6 Nádudvari 6 Csegei 6 Egyeki 6 Püspökladányi 6 Hajdúszoboszlói 6 ÖSSZESEN 62 Az úgynevezett lóállítási kerületek a hadsereg és a honvédség részére biztosították a lovak előállítását mozgósítás esetén. A megyét három lóállítási kerületre osztották, ugyanannyi lóállítási bizottsággal. Az első kerületet az öt rendezett tanácsú város jelentette, székhelye pedig Hajdúböszörmény volt. A második kerületet a nádudvari járás alkotta, amelynek székhelyéül Kabát jelölték ki, a harmadikat pedig a balmazújvárosi járás Balmazújváros székhellyel.

14

7 Hajdú megye területén az igazságszolgáltatást a következő hatóságok bonyolították le.

14

8 Debrecenben működött egy királyi törvényszék, s emellett a megyében még öt királyi járásbíróság. Ez utóbbiak Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón és Püspökladányban tevékenykedtek. Működött egy királyi ügyészség is a debreceni királyi törvényszék mellett, s ennek felügyelete alatt működött a debreceni fogház, illetve egy fiókfogház Hajdúböszörményben. Területi beosztásuk a következő volt. A debreceni törvényszékhez tartozott Hajdú vármegye, Debrecen szabad királyi város, illetve Bihar vármegyéből a derecskei királyi járásbíróság. A Debrecenben székelő királyi járásbírósághoz tarto147. Hajdú megye leírása... i. m. 164—165. 148. Uo. 165 —166., 170—171. 1

1