Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
azonban a járási székhelyet Püspökladányba helyezték át, ettől kezdve a neve püspökladányi járás. A balmazújvárosi járás később a központi járás nevet vette fel, és 1901-től kezdve ide tartozott az időközben nagyközséggé átalakult két volt rendezett tanácsú város, Hajdúhadház és Hajdúdorog. 14 2 1902-ben sor került egy harmadik járás szervezésére is, amelynek székhelyéül Hajdúböszörmény városát jelölték ki, amelyhez Hajdúhadház, Hajdúdorog, Téglás és Józsa tartozott. E járás 1925-ben megszűnt, s településeit visszacsatolták a központi járáshoz. 14 3 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1877. május 12-én tartott közgyűlésében fogadta el az országgyűlési választókerületek beosztását, amelyet az 1877. évi tizedik törvénycikk értelmében alkottak. A törvénycikk szerint Hajdúböszörmény városa egymaga küldhetett képviselőt az országgyűlésbe, a megye többi része pedig hármat. így tehát tulajdonképpen három választókerületről beszélhetünk, annak ellenére, hogy a megye négy országgyűlési képviselő választására volt jogosult. 14 4 E helyen nem áll szándékunkban a fenti számadatok részletes vizsgálatába bocsátkoznunk, csupán azt jegyezzük meg, hogy azok jól tükrözik a kiegyezés korának választási antidemokratizmusát. Megállapíthatjuk azt is, hogy a korábbi félelmekkel ellentétben Hajdúböszörmény városának e téren is sikerült lényeges befolyáshoz jutnia. A vármegye hadkiegészítési rendszere a közigazgatási beosztásra épült, így tehát mind az öt rendezett tanácsú város és a két járás sorozójárásnak számított. A hét sorozójárás pedig hat újoncállítási székhellyel rendelkezett. Ezek pedig a következők voltak: Hajdúböszörmény (Hajdúböszörmény és Hajdúhadház), Hajdúnánás, Hajdúdorog, Balmazújváros (balmazújvárosi járás), Püspökladány (nádudvari járás). Megemlíthetjük, hogy 1885-től kezdve a Honvédelmi Minisztérium rendelete értelmében Hajdúhadház önálló újoncállítási székhely lett. 14 5 A megyei csendőrség szervezetét 1882-ben szabályozták véglegesen, s e szerint a megyében tíz csendőrőrs működött. 14 6 142. A helytörténetírás levéltári forrásai II. 1848—1944 (szerk. KOMORÓCZY GYÖRGY). Debrecen, 1972. 144—145. 143. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város (szerk. CSOBAN ENDRE). Bp., 1940. 114. 144. HBmL IV. B. 902. a. 136/1877. és Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye i. m. 7 — 8. 145. Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye i. m. 8. 146. Uo. 1 1
