Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
bázisa volt, amely sok esetben a regionális törekvéseknek is erős hátteret volt képes biztosítani. A törvényhatósági választókerületek számát és beosztását az 1870. évi negyvenkettedik törvénycikkely alapján 1877-ben szabályozták, amelynek értelmében a törvényhatósági bizottság létszámát kétszáznegyvenben állapították meg. Ebből százhúsz volt választott képviselő, százhúsz pedig virilis. 12 1 A megyét tizenöt választókerületre osztották, s ezeket tovább tagolták újabb tizenöt alválasztókerületre. 12 2 A választókerületek a következők voltak: Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Balmazújváros, Püspökladány, Nádudvar, Kaba, Szovát, Földes és Tiszacsege külön-külön, Sámson Vámospérccsel és Téglással, Egyek Alsó- és Felsőjózsával. Hajdúböszörmény három, Hajdúnánás öt, Hajdúszoboszló három, Hajdúdorog kettő, Földes szintén két al-választókerületre tagolódott, összesen tehát tizenötre. A hajdúböszörményi választókerületben tizenöt törvényhatósági bizottsági tagot választhattak, a hajdúnánásiban huszonkettőt, a hajdúszoboszlóiban tizenhármat, a hajdúdorogiban tizenegyet, a balmazújvárosiban négyet, a püspökladányiban ötöt, a hajdúhadháziban hatot, a nádudvariban nyolcat, a szovátiban négyet, a földesiben tizenegyet, a csegeiben négyet. Tetétlenen és Mikepércsen kettőt-kettőt, összesen tehát négyet, Sámsonban ötöt, Vámospércsen hárma ;, Tégláson kettőt, összesen tehát tízet, Egyekről kettőt, Alsó- és Felsőjózsáról pedig egyet, tehát hármat választhattak. Az egész megyéből összesen százhúszat. 12 3 Amint már jeleztük, a pártpolitikai és a regionális érdekellentétek szempontjából korántsem volt mindegy, hogy a törvényhatósági bizottságba kik kerülnek be, s az sem, hogy a bizottság kiket érdemesít a megye további vezetésére. Az mindenesetre elég hamar körvonalazódott, hogy az ideiglenes törvényhatósági bizottságban a negyvennyolcas pártnak meglehetősen erős tábora verbuválódott a hajdúböszörményi Gaál Mihály körül. Ellenvéleményüket hallatták már a megyeszervezés kezdeti lépéseinél, s a későbbiekben is minden alkalmat megragadtak oppozíciós politikájuk demonstrálására. Olykor komoly sikert is tudtak felmutatni! így például 1877 áprilisában Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága a főispán minden ellenállása dacára is Gaál Mihály indítványát elfogadta — ráadásul ötvennégy szavazattal huszonnégy ellenében —, amelyben támogatta Pest-Pilis-Solt megye átiratát, amely az akkor esedékes gazdasági kiegyezést kárhoztatta. Az eset a debreceni sajtóban is éles vitákra adott alkalmat. 12 4 121. Noha már a megye megalakulásának pillanatában ezt a számot vették tekintetbe, azt véglegesen az 1877. évi 64. számú közgyűlési határozat rögzítette. Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye. I. m. 7. 122. Uo. 123. HBmL IV. B. 902. a. 1. 1877. ápr. 19. 124. Debreczen. 1877. ápr. 19. 1. és uo. ápr. 24. 1. ; Debreczeni Ellenőr. 1877. április 21. 1. Az eset természetesen éles vitákra adott okot a két ellentétes politikai beállítottságú újság között. 1 1
