Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

Beosztás Fizetés Lakbér Útiátalány Össze (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) Járási alkalmazottak Két szolgabíró 2000 — 1200 3200 Két segédszolgabíró 1400 300 — 1700 Két írnok 900 200 — 1100 Két járási orvos 400 — 200 600 Szolgaszemélyzet Egy házfelügyelő, kapus 300 term.-ben ruhailletm. 300 Egy lovas hajdú 200 60 jár + 120 380 Ft (ió) Négy közhajdú 800 240 jár 1040 Öt tiszti legény 750 — jár 750 Egy árvaszéki irodaszolga 200 60 jár 260 Egy udvarszolga, fűtő 200 — jár 200 Két sz.-bírói szolga 400 — jár 400 Összes 30840 5730 2120 38690 A fizetések és egyéb pénzbeli személyi juttatások végső összege elérte a 38 690 forintot. A Hajdúkerület hasonló kiadásaihoz képest tehát emelkedett a költségvetés, s ezt részben a minimális személyi fejlesztéssel és főként a lakbérösszegek jelentős emelkedésével magyarázhatjuk.

12

0 Az új megye megalakulásának folyamatát az 1877. szeptember harmincadikán tartott törvényhatósági választással és az ugyancsak 1877-ben, december huszonnyolcadikán tartott tisztújító közgyűléssel tekinthetjük lezártnak. Ekkor léptek ugyanis ténylegesen életbe a választott önkormányzati szervek, amelyek — amint láthattuk — eddig tulajdonképpen hivatalból, a törvény előírásai értelmében tevékenykedtek. Természetesnek kell tartanunk, hogy azok a regionális és pártpolitikai érdekellentétek, amelyek a megyerendezés már tárgyalt folyamatában is éltek, hatottak, a választások során mintegy új életre keltek. Utalnunk kell itt a szabadelvűek és a negyvennyolcasok szembenállására, illetve regionális téren a hajdúvárosok és Debrecen vetélkedésére, illetve a hajdúvárosok — mindenekelőtt Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény — egymással való rivalizálására. Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságában a negyvennyolcas pártnak erős 120. Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 5. 1

1