Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
ellentétben áll az ország „sarkallatos" törvényeivel. Szapáry belügyminisztert támadva mindehhez még hozzáfűzték, hogy a rendezési javaslatot készítő „oly természetellenes tervet hozott javaslatba, melynek erőszakos keresztülvitele a történelem nagyszerű igazolása szerint, még a megsemmisülés veszélyével szemben is, képes a polgárok lelkesedését fagykérgével zsibbasztani meg". 3. A Hajdúkerület törvényhatósági létének megszüntetése igen nagy kár és veszteség lenne a kultúra ügyére is, hiszen Szabolcsban a közoktatás ügye jóval hátrább áll, mint a hajdúvárosokban. 4. A Hajdúkerület terjedelmes székházzal rendelkezik, s az teljesen elegendő mind a közigazgatási, mind pedig az igazságszolgáltatási apparátus elhelyezésére, sőt a kerületi székházban egy 150 személyt befogadó fegyház is van. Nyíregyházán ellenben építkezni kellene, s az így felmerülő költségek az abba „beolvasztandott hajdúvárosok népének ... igazolhatatlan kétszeres terhévé válnék". Fölhozták az alkalmas főorvosi lakás meglétét is, amely további érvet jelentett a Hajdúböszörmény székhelyű Hajdúkerület fenntartásában. Miután ily módon módszeresen igyekeztek bebizonyítani a Hajdúkerület törvényhatósági állásának megszüntetéséből származó károkat, pozitív javaslattal is előállottak, egy olyan elképzeléssel, amely eleget igyekezett tenni a fentiekben körvonalazott minisztériumi irányelveknek. Ennek lényege abban állott, hogy a Hajdúkerületet megnagyobbítva tartsák fenn: „ne a Hajdúkerület kebeleztessék be emlékének kiirtásával Szabolcs megyébe, hanem ennek alsó részén fekvő községei kapcsoltassanak a Hajdúkerülethez... ". Az így létrehozandó új megye egyházi tekintetben már egyébként is létezik — érveltek — a hajdúkerületi és alsó-szabolcsi egyházmegye név alatt. Ennek szellemében az emlékirat megfogalmazói a következő községeket kérték a Hajdúkerülethez csatolni: Szovát, Kaba, Balmazújváros, Egyek, Csege, Polgár, Tiszadada, Büd, Tiszalök, Szentmihály, Téglás és Sámson. Megjegyezték azt is, hogy Polgár eredetileg a hajdúvárosok sorába tartozott. A kibővített törvényhatóság székhelye természetesen továbbra is Hajdúböszörmény maradt volna, amelyet a fentiek mellett azzal is indokoltak, hogy a közigazgatás így egy olyan szabályos körben mozoghat, amelynek legtávolabbi pontja sem esnék messzebb a központtól öt-hat mérföldnél. Szabolcs megye jóindulatának megnyerése végett hangsúlyozták viszont, hogy azt a további területi csonkítástól meg kell kímélni, sőt azokat a községeket, amelyek Szatmár megye beszögellésénél fekszenek, „célszerű kikerekítés végett" Szabolcs vármegyéhez kell csatolniIgy mindkét törvényhatóság — Szabolcs és a Hajdúkerület — gazdaságilag erős lenne, illetve maradna, s eleget tehetne azoknak a pénzügyi követelményeknek, amelyeket a minisztériumi irányelvek megfogalmaztak. Ennek dokumentálására az emlékirat készítői hivatalos kimutatást is készítettek a tervezett Hajdú és Alsó-Szabolcs megyéről, illetve a módosított Szabolcs vármegye területéről, lélekszámáról és adófizetési képességéről. 1 1
