Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

A tervezett Hajdú és Alsó-Szabolcs Lélekszám Terület (kat. h.) Hajdúvárosok 62917 189 832 hold 1417 D-öl Csatolandó községek 61 760 277 499 hold 1566 D-öl Összesen 124677 467 332 hold 1373 D-öl Adózás terén a következő lett volna a helyzet: Hajdú és Alsó-Szabolcs adóképessége Hajdúvárosok 251 891 ft 13 kr Csatolandó községek 251 452 ft 43 kr Összesen 503 343 ft 56 kr Szembetűnő, hogy bár a csatolandó községek területe lényegesen meghaladta volna a hajdúvárosokét, lélekszám és ennek megfelelően az adófizetés terén minimális különbséggel ugyan, de a hajdúvárosok megőrizték volna elsőségüket. A megkisebbített Szabolcs megye terület, lélekszám és adófizetési adatai a következők lettek volna. Lélekszám Terület (kat. n.) Adóképesség 213 850 798 971 hold 842 D-öl 620 197 ft 12,5 kr Szembetűnő, hogy az ily módon megváltozott Szabolcs megye lélekszámban és területben lényegesen felülmúlta volna ugyan a megnagyobbított Hajdúkerületet, de az adófizetés terén már jóval kisebb lett volna a különbség. Az emlékirat mintegy mellékesen jegyezte csak meg, hogy miután az eredeti belügyminisztériumi irányelv szerint a Hajdúkerület megszüntetésének fő oka a területi szétszakítottság volt, a kérdéses pusztákat, amelyek Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény között, illetve Vámospércs és Hajdúhadház között fekszenek, a megnagyobbított törvényhatósághoz kell csatolni. Egyetlen szóval sem tett említést arról, hogy a térségben Debrecen városa egyáltalán létezik, s arról sem, hogy a kérdéses pusztabirtokok elcsatolása Debrecen szabad királyi város legfontosabb érdekeit is sérti. Amint látni fogjuk, a tervezetnek e kérdéskör volt a leggyengébb pontja, olyan Achilles-sarok, amely az egész elképzelést — készítőik szándékával ellentétben -— mintegy visszájára fordította. 1

1