Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
Ekkor született meg azonban az a törvényjavaslat, amely Szapáry Gyula nevéhez fűződik, és aki Szlávy József kormányában (1872. dec. 5.—1874. márc. 21.) 1873. március ötödikétől kezdve a belügyminiszteri tárcát töltötte be. Gróf Szapáry Gyula (1832—1905) pályafutása iskolapéldája is lehetne a dualista kor első vonalbeli államférfiának. 3 1 Előbb alispán, főispáni helytartó, királyi biztos, később a magyar delegáció elnöke, tárnokmester és a Hitelbank elnöke. 1869-ben a Belügyminisztériumban miniszteri tanácsos, 1870-ben már közmunka- és közlekedésügyi államtitkár, majd pedig belügyminiszter (1873. márc. 5.—1875. márc. 2.). Később pénzügyminiszter, földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, majd ismét földművelésügyi miniszter, 1890 és 1892 között Magyarország miniszterelnöke. Ekkor egyben újból belügyminiszter is ! Első belügyminisztersége alatt készítette azt a törvényjavaslatot, amely gyökeresen átrajzolta volna Magyarország politikai térképét, s amely éppen ezért heves ellenállást váltott ki, s amelyet végül ugyan elutasítottak, de amely egyben a későbbi rendezési törekvéseknek és a megvalósult törvényeknek mintegy eszmei bázisát alkotta. Az 1873. Szapáry-féle törvényjavaslat igen alapos indoklással, összesen 327 oldal melléklettel szabályozta volna Magyarország és Erdély megyékre történő új beosztását. 3 2 Az alapelvek a következők voltak: 3 3 1. Mivel a régi közigazgatásnak legnagyobb fogyatkozása abban állott, hogy az adófizetés terén igen nagyok az eltérések, lehetőleg arra kell törekedni, hogy a kialakítandó új törvényhatóságok megközelítőleg azonos állami terheket tudjanak viselni. Ezt az értékhatárt a törvényjavaslat egymillió korona körüli nagyságban határozta meg. 2. A már fennálló s ennél nagyobb terhet viselni képes törvényhatóságokat csak kivételesen szabad kettéosztani. 3. Az így kialakítandó törvényhatóságok alkossanak területi egységet. 4. A kisebb városi törvényhatóságokat meg kell szüntetni. 5. A területszabályozásnál a természetes határokat figyelembe kell venni. 6. A törvényhatóságok albeosztásait (járási beosztását és székhelyét) a törvényhozás szabályozza. 7. Az igazságügyi, a pénzügyi és a katonai kerületi egységek határait hozzák összhangba a megyékkel, illetőleg a járásokkal. 8. Végül azokat a vármegyéket, illetve törvényhatóságokat, amelyek a fenti követelményeknek nem tesznek eleget, meg kell szüntetni. A javaslat szerint az eddig létezett nyolcvanegy vármegyei és hetvenkét városi 31. Főbb életrajzi adatai: Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848—1975. Bp, 1978. 284—285. 32. Képviselőházi Irományok. 1872. X. k. 536.SZ. 33. Uo. X. k. 57. és XI. k. 9. Ismertetése a debreceni sajtóban: Debreczeni Ellenőr. 1874. aug. 12. 1 1
