Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

egyaránt igazságtalanul terhelné. Ugyancsak érvként használták fel a meglevő tisztiorvosi lakást is.

1

5 A Hajdúkerület kilátásait azonban a folyamatosan életbe lépő új törvények alaposan megnehezítették. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870/42. törvénycikket a kortársak ugyan a megye és az államapparátus kiegyezésének tekintették, amely annyiban igaz is, hogy a törvény számos, korábban élő jogkört tartott fenn az egyes törvényhatóságoknak, de a korábban élvezett és gyakorolt nagyfokú önkormányzati és politikai önállósággal szemben az államhatalom több vonatkozásban is messzemenően biztosította magát. Elég itt utalnunk a virilizmus bevezetésére, a vármegyékben történő nyílt szavazásra, amely mellesleg a negyvennyolcas párt ellenállását váltotta ki, s amelynek kapcsán nézeteltérések keletkeztek a Deák-párton belül is.

1

6 Számunkra ezzel összefüggésben az a legérdekesebb, hogy még a feudalizmus korából örökölt s az egyes törvényhatóságok között igen jelentős eltéréseket mutató jogokat, jogszokásokat a törvénycikk egységesíteni igyekezett. Mindez előrevetítette annak árnyékát, hogy a különleges jogokkal, jogszokásokkal rendelkező Hajdúkerületnek magáévá kellett tenni a megyei struktúrát, amely végső kicsengésében a kerületnek mint független, önálló törvényhatóságnak a létét is megkérdőjelezte. A kortársak számára ez ugyan akkor még csak alapos gyanú volt, nem pedig előre eldöntött tény, s többek között innen is adódik az az elkeseredett politikai küzdelem, amely a Hajdúkerület kérdése körül hamarosan kibontakozott. Az 1870-ben keletkezett és a törvényhatóságok rendelkezéséről szóló törvénycikk — amelyet mellesleg megjegyezve csak hosszas vita után fogadtak el — amellett, hogy bizonyos kompromisszumra törekedett a közjogi ellenzék municipialista felfogása és a kormánypárt centralizáló programja között, mégis a főispáni jogkör jelentős bővítésével és ezzel párhuzamosan a megyei autonómia erőteljes korlátozásával járt. A törvény ugyanis előírta, hogy a király által kinevezendő és elmozdítható főispán kötelessége ellenőrizni a gondjaira bízott törvényhatóság önkormányzati életét, s őrködni a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei felett. Bár ugyancsak e törvény értelmében a régi kiváltságolt területeken, mint például a Hajdúkerületben vagy a Jászkunságban a tisztviselők régi elnevezése megmaradt, de funkciójuk új tartalommal töltődött, így tehát például a Hajdúkerületben az elvben főispáni jogkört gyakorló egyént továbbra is főkapitánynak nevezték, bár tisztsége több vonatkozásban rokonítható a vármegyék alispánjával is.

1

7 15. Hajdú megye leírása . .. i. m. és Emlékirat Magyarország mélyen tisztelt képviselőházához. Bp 1874. A ritka nyomtatvány megtalálható a Hajdúsági Múzeum történeti adattárában. 903. sz. 16. Magyarország története i. m. 17. Vö. NYAKAS MIKLÓS: Sillye Gábor, a szabadságharc kormánybiztosa, a Hajdúkerület utolsó főkapitánya. Hadúböszörmény, 1980. 53. 11