Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)

Tartalom

hatósági létét ezek a tervezett reformok nagyban veszélyeztették. E vonatkozásban érdemi különbség nem volt a Deák-párt, majd pedig a hatalomra jutott Szabadelvű Párt intézkedései között. A községi önkormányzat reformja, amely az 1870. évi tizennyolcadik törvénycikkben öltött testet, a Hajdúkerület kezéből kivette a szabályalkotás jogát, s azt az egyes városok kezébe tette.A kerületi törvényhatóság jogainak megcsorbítása óhatatlanul a széthúzó erőknek kedvezett, hiszen a három darabban fekvő Hajdúkerület nem alkotott gazdasági egységet, s megléte szinte kizárólag a hajdúvárosok központi kormányzatának szilárdságán és a történelmi tradíciókon nyugodott. A Hajdúkerület tisztikara ezért nem minden tendencia nélkül állította Hajdúböszörmény szabályrendeletét példaként a többi város elé, hiszen a Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány aktív közreműködésével megalkotott munka az egységes szemlélet kialakítását volt hivatva szolgálni.

1

3 Hordcrejében még ennél is veszélyesebbnek bizonyult a közigazgatás és bíráskodás szétválasztása, illetve ezzel szoros összefüggésben a királyi járásbíróságok megszervezése. A Hajdúkerület léte, megmaradása szempontjából e reformok több, igen komolyan számításba veendő következménnyel jártak. Bár a központi kormányzat irányelveivel sem esett egybe, e reformok mégis a hivatali apparátus növekedését eredményezték, amelyek óhatatlanul a közigazgatási, illetve a bíráskodási költségek emelkedésének az irányába hatottak. Ráadásul a megnövekedett létszám elhelyezésére megfelelő épületet is biztosítani kellett, amely Hajdúböszörményben nem állott rendelkezésre. Ezt kiküszöbölendő, a Hajdúkerület vezérkara, Sillye Gábor aktív közreműködésével tervbe vette az addigi közigazgatási székház bővítését, amelyre államsegélyt is sikerült kieszközölniük. Kérelmüket azzal indokolták, hogy ha a közigazgatás és bíráskodás már eddig is rebesgetett szétválasztása megtörténik, a megnövekedett létszám elhelyezésére alkalmas székház kell hogy rendelkezésre álljon. Az akció sikerrel is járt, hiszen a kerület a fenti célra 10850 forintot kapott, s az épület bővítését — a volt hajdúkerületi székháznak a mai Bocskai tér felé eső részét — meglepő gyorsasággal be is fejezték, s azt már 1870-ben átadták a használatnak.

1

4 E tényt a ténylegesen felmerülő szükségletek mellett elsősorban politikai eszközként használták fel, hiszen a későbbiek folyamán a Hajdúböszörmény székhely mellett való kardoskodás egyik fő érve az volt, hogy itt egy minden igényt kielégítő közigazgatási székház áll rendelkezésre, Debrecenben pedig vagy esetleg máshol építkezni kellene, amely az államkincstárt és az adófizetőket 13. Hajdú-Böszörmény város községi szervezete, továbbá a városi tisztikar, a segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet hatásköre és hivatali utasításai. Debrecen, 1872. 78. 14. Hajdú megye leírása (szerk. VARGA GEJZA). Debrecen, 1882. c. kötetben Sillye Gábor tanulmánya. 101. Továbbiakban Hajdú megye leírása ... Itt — nyilván sajtóhibából — 40 850 ft. áll. BARCSA JÁNOS: Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme. Hajdúnánás, 1900. 254. A Hajdúkerület kapott is „a kiépítésre 10 850 forintot és az új kerületi székház 1870-ben már át is adatott a használatnak". 12