Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)

Tartalom

vénytársaság megalakításának folyamata legalábbis jogi téren még egy ideig húzódott. A lapot 1920. szeptember 25-től 1922. február 8-ig Mikó József nyomdájában nyomták, akinek telephelye a volt Szabó-féle nyomdahelyiség volt. Mikó az alakuló részvénytársaságban érdekelt volt.

1"'' A megalakulás nehézségeire utal egyik forrásuk híradása, amely szerint a lapot egy „alakítandó részvénytársaság vette meg'' (1920. december).

1"

3 A tényleges megalakulás 1921 végére tehető.

10(i Ekkor 400 darab 100 koronás részvényt bocsátottak ki, s egy részvény után 1922ben 80, 1923-ban 500, 1924-ben 5000, 1925-ben pedig 10 000 korona osztalékot fizettek. Ne felejtsük el, akkor inflációs idők jártak!

1

0' 1926-ban emelték az alaptőkét, ekkor 400 új részvényt bocsátottak ki egyenként 100 000 korona értékben. Ezt a pénzügyi akciót azzal indokolták, hogy a nyomdát modernizálni kell, új sajtót és új felszerelést kell beszerezni, mert ellenkező esetben más nyomdák is települhetnek a városba. Az új részvények kétharmad részét le is jegyezték, s arra számítottak, hogy a város is jegyez 100 vagy esetleg csak 40—50 részvényt. Annak ellenére, hogy a részvénytársaság a városnak különböző előjogokat biztosított volna, a jegyzés gondolatát a polgármester visszautasította.

IOi

S Sajnos nem tudjuk pontosan, hogy kikből tevődött össze a Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó, Papír- és Könyvkereskedő RT. Az bizonyos, hogy magánszemélyek — elsősorban Bakóczi, Schmidt, U. Szabó s talán Nagy Imre játszották a vezetőszerepet, de az is bizonyos, hogy intézmények is jegyeztek részvényeket.

10

0 A hajdúböszörményi „Ébredők" azonban a vereségbe nem nyugodtak bele, s debreceni elvbarátaikkal közösen 1920. december 19-én bocsátották útjára a Hajdúsági Virradatot, mint az Ébredő Magyarok Egyesülete Hajdúböszörmény és Vidéke csoportjának hivatalos lapját, amely később az EME hajdúsági csoportjának lapjaként jelent meg (1922. I. 22.)"° A lapot sajtóbizottság szerkesztette, azonban a szerkesztésért és kiadásért a debreceni Roskowicz Artúr volt a felelős. A lap kiadási helyeként Debrecen—Hajdúböszörmény-t jelölték meg. Hetente jelent meg előbb a Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Rt, majd pedig a Tiszántúli Hírlap nyomdájában. Az alaphangot az újság mindjárt a kezdeteknél megadta, amikor a Hajdúböszörmény és Vidékét „zsidóbarátnak" nevezte. A megtámadott lap szerkesztősége ez ellen ugyan tiltakozott, mondván, hogy a keresztény kurzust az egész országban ők indították el először, ez azonban a Hajdúsági Virradatot nem hatotta meg."

1 Változatlanul azt állította, hogy a Hajdúböszörmény és Vidéke szabadkőműves szellemű, zsidópártoló, a tőke érdekeit támogató újság.

11

2 Ez a szélsőségesen jobboldali hangvétel azonban már az ellenforradalmi rendszernek is ké104 Vö. Sajtóbibliogrália i. m. II. Fekete P. i. m. és Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei nyomdák történetének néhány kérdése. 1920—1944. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve VII. (szerk. Gazdag István) Debrecen, 1980. 48—49. 105 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1920. dec. 22. XXX. évf. 85. Üj keresztyén lap. 106 A Hajdúböszörményi Nyomda RT iparigazolványát 1921. július 9-én állították ki. 107 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1926. ápr. 17. XXXVI. évf. 15. Még egyszer a nyomdarészvényekről. 108 Uo. 109 Uo. E szerint „városunk több polgára és gazdasági intézménye" jegyzett részvényt. Vö. II. Fekete P. i. m. 110 Megtalálható OSZK, DEK. Vö. Sajtóbibliográfia i. m. 370. tétel. 111 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1920. dec. 22. XXX. évf. 85. Uj keresztyén lap. / 112 Uo. 1922. ápr. 26. XXXII. 33. Válasz. 42