Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
A HELYI SAJTÓ AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN A város román megszállása nemcsak a kapitalista társadalom restaurációját jelentette, hanem egy olyan új történelmi korszak kezdetét is, amely sok, lényeges vonásában különbözött az Osztrák—Magyar Monarchia világától. Mindenki előtt világossá vált, hogy a Tanácsköztársaság leverése nem jelentheti a társadalmi-gazdasági viszonyok változatlan visszaállítását, s különösen nem jelenti a „boldog békeidők" visszatértét, ahogyan a dualizmus időszakát a gazdasági bajoktól sújtott, nemzeti önérzetében porig alázott, erőszakos szélsőjobboldali áramlatoktól megfélemlített lakosság nevezte. A társadalmi légkör alapvető megváltozása természetesen nem maradhatott hatás nélkül a helyi hírlapírásra sem, megváltoztatta annak arculatát, részint funkcióját és szervezeti kereteit is. Melyek voltak a legdöntőbb változások? Mindenekelőtt a legszembetűnőbb, hogy valamennyi lap kivétel nélkül nyíltan feladta a „politikamentesség"' fikcióját, amelyet oly előszeretettel hangoztattak a forradalmak előtt, s egyértelműen valamely pártpolitikai irányzat mellett kötelezték el magukat. Ennek megfelelően arányeltolódások következtek be a szerkesztői munka gyakorlatában is, s ez a megállapítás személyektől függetlenül érvényes. Előtérbe kerültek az országos politikai kérdések, s ennek megfelelően csökkent a helyi események súlya, jelentősége, amely pedig az elmúlt történelmi korszakban alapvetően meghatározta a város lapjainak arculatát. A szerkesztői munka jellege tehát megváltozott, s bizonyos értelemben csökkent a jelentősége is. Mindez a jelenségsorozat szoros összefüggésben állott a kiadói tevékenység magánjellegének megszűnésével, s a helyi lapkiadó részvénytársaság létrejöttével. Amíg régebben lényegében a laptulajdonos (egyben nyomdatulajdonos) döntése volt a felelős szerkesztő személyének megválasztása, addig most a részvénytársaságé. A tapasztalat egyértelműen azt bizonyítja, hogy ebben a szervezeti formában az államhatalom érdekei sokkal jobban érvényesülhettek, s a Hajdúböszörményi Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság létrejötte óta az általa kiadott lap, a Hajdúböszörmény és Vidéke, illetve a Hajdúböszörmény mindvégig a kormánypárt érdekeit képviselte. Oly annyira, hogy állami szubvenciót is kapott! 9 2 Természetesen nem jelenti mindez azt, hogy akár a jobb vagy akár a baloldali ellenzék nem juthatott fórumhoz, de az vitathatatlan, hogy a kormánypárt a részvénytársaság tulajdonában levő lap révén olyan közvéleményformáló mono92 H. Fekete P. í. m. 37
