Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)
Bencsik János: Egyek község, az egri káptalan birtoka antifeudális és antiklerikális harca a XVIII. században
indult. Még a földesúri parancs megérkezése előtt elköltözött a faluból Fene János, Boronkai János, Mártony János, Polonka János, Barta János, Kovács György. Fene János saját szájából hallották, hogy „az Űj Lakosokkal, akik akkor kezdettek Egyekre származni, nem kívánna (együtt) lakni". E vallomás lényege pedig az, hogy a káptalan már a földesúri kitiltást megelőző hónapokban megkezdte a katolikus jobbágyok toborzását Egyekre. A beköltözés is megindult. Érthetően, az 1768-ban súlyosan provokált kálvinista közösség panaszt tett a Királyi Felségnél, majd a Helytartó Tanácsnál is. „Nagy durcásan" bejelentették, hogy elmennek a faluból, olvashatjuk a földesúri érvelésekből. Ezzel egyidőben ismeretlen tettesek felgyújtották az uraság egyeki szárazmalmát és felégették rakáson levő nádját. 1769 húsvét másodnapján (március 21-én) az egri káptalan képviselője kihirdette a templom előtt a földesúri parancsot, azt hogy 44 egyeki református jobbágyot az uraságok kiutasítanak Egyekről. Az ellenük felhozott érvek pedig a következők voltak: Már úgy is el akartak menni, ezt írásban is bejelentették a káptalannak is; Többen el is mentek a faluból; Nem szántják-vetik az egyeki határt (amiből a földesúrnak kára származik); Elégedetlenséget szítottak a katonaállítás terhe ellen; Az uraság által javalt és a falu által elfogadott bírót és esküdteket „hatalmasul lehányták" és maguk jelöltjét állították hivatalba; Számosan nem építettek megfelelő lakóházat, amivel a katonatartás kötelezettsége alól akartak kibújni; Többen közülük jött-ment személyek, ide szegényen érkeztek, s igen gyakran az uraság engedélye nélkül telepedtek be Egyekre; „zenebonás" emberek, akik ráadásul közönséges gazdák csupán; S végezetül 1768-ban gyújtogattak és a prépostnak nem engedelmeskedtek (nem nyitották ki a templomot). „Ezek ... az őszi tavaszi vetést takarják el, a kilencedeket adják ki belőle, a többit vihetik akár hová... s ezek keressenek maguknak más jobb Földes Urat!" A kiűzöttek neve és jobbágyi állapotuk: (Az eredeti sorrend szerint!) Kalóz András (egész telkes) Vörös Mihály (egész telkes) Tót Vámosi György (egész telkes) Kis Sánta János (zsellér) Kiss Pál (négy ökrös) Csénda István (hat ökrös) Csurgó Ferenc Gulyás Nagy Márton Fodor Mihály Varga György Kun Mihály Papp György (zsellér) Varga Péter Piros György Sütő István (négy ökrös) Kerekes György (?) Imre István senior Bagdy Péter (negyed telkes) Bajnok Miklós armalista (1/4 telkes) Gerőcs János armalista (1/4 telkes) Bikfalvi György armalista Bokor Mihály (egész telkes) Svéda Pál (egész telkes) Széles János (egy ekés) Halász Szabó György Ondy Mihály Ambrus György (jó tehetségű) Fekete Mihály Szilágyi Mihály (hat ökrös) Kerekes György Varga András (négy ökrös) Rosa Mihály (negyed telkes) Megyeri Pál (zsellér) Szűcs Pál Bagoly György Tarjáni Kis Mihály (zsellér) Juhász Kis Mihály Kasza György (fél telkes) Sajtos Péter (negyed telkes) Gerőcs Sámuel (armalista) Valkó János armalista (negyed telkes) (Megjegyzés: két-három személy a későbbi kimutatásokban nem szerepel!) 46
