Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból II. / Hajdúsági Közlemények 6. (Hajdúböszörmény, 1976)

Örsi Julianna: A családi élet jellemzői Hajdúböszörményben a századfordulón

A CSALÁDI ÉLET JELLEMZŐ! HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN A SZÁZADFORDULÓN Örsi Julianna A család a társadalom legkisebb egysége, különböző nemű és korú embe­rek közössége. Minden család létrejön, funkcionál, majd felbomlik. Minden ember beleszületik egy családba, de maga is létrehoz egy családot. Az em­ber társadalmi helyét legjobban e legkisebb közösség jegyeivel írhatjuk kö­rül. A család, mint egység, számos egyéb csoportba beletartozik: rokonság, falurész, vallási felekezet, parasztság, hajdú etnikum, végső soron az egyén és a társadalom közvetít. A családnak, mint közösségnek megvannak az általá­nos, specifikus és egyéni jellemzői is. A család általános jellemzői: 1. tagjai: férj, feleség, gyermekeik; 2. legfontosabb funkciói: biológiai, gazdasági, nevelő, érzelmi, osztály; 3. kifelé zárt egységet alkot, 4. beletartozik egyéb csopor­tokba. Ezen általános jellemzőkön belül a családnak vannak olyan vonásai, ame­lyeket az határoz meg, hogy tagjai milyen közösségékbe tartoznak még. Kü­lönbséget kell tennünk falusi, városi, család, katolikus, birtokos, napszámos család között. Mivel tehát a család egyéb közösségekbe is beletartozik, így azok ellenőrző szerepe is érvényesül a családra. Mindezeken túlmenőleg a csa­lád még olyan egyéni vonásokkal is rendelkezik, amelyek más családra nem érvényesek. Ezen jegyek vizsgálata azonban már nem feladatunk. A család kifelé zárt csoport képét mutatja, amely azonban belül koránt­sem egységes. A családba tartozás az egyén számára különböző jogok és kö­telezettségek beletartozásával jár együtt. Minden családtagnak megvan a sa­ját helye szerepe, a család hierarchiájában. Valamely tag minél nagyobb sze­repet vállal a család fenntartásában, annál több beleszólása van a család irá­nyításába, annál inkább hatalma van a család többi tagja felett. A család, az egyén, de a társadalom életében is, akkor tölti be szerepét, ha a funkcióval járó feladatokat teljesíti. Az indivídumok tevékenységét legalacsonyabb szin­ten a család, legmagasabb szinten a társadalom hangolja össze. A családtagok által végzett munka a család funkcionálásának gazdasági alapját biztosítja. A tagok között munkamegosztás van. A család biológiai értelemben is közös­ség, mivel két nem kapcsolata, házassága révén jön létre. Ez biztosítja az utó­dok létrehozását is. A családba beleszületnek a gyermekek, akiknek nevelésé­ről gondoskodni kell. A család a legfontosabb közösség, amely a gyermeket bevezeti a társadalomba. A család érzelmi funkciókat is betölt, hisz biztosíta­nia kell tagjai számára az érzelmileg is kiegyensúlyozott életet. Ezen funkciók különböző intenzitással hatnak a család fejlődésének kü­lönböző szakaszaiban. így az első gyerek születése előtt fő hangsúly a meg­34

Next

/
Thumbnails
Contents