Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 94 tanul, hogy az agrártudomány eredményeit a megszilárdulással párhuzamosan mind szélesebb körben, s mind nagyobb hatékonysággal alkalmazzák. Nem elégedtek meg a puszta átv 'étel.-l. hanem a termelőszövetkezet, maga is részt vállalt a tudományos részlgazságok kikísérletezéséből, annak gyakorlati alkalmazásából . Ennek érdekében a Debreceni Agrártudományi Egyetem szakembereinek /elsősorban Dr. Pásztor Károly/ segítségével mezőgazdasági szakkört működtettek: "FajtaÖsszehasonlitó és tenyészterületi kísérletezés folyt kukoricából." "Mindenkit meglepett, hogy a Kísérletben szereplő jugoszláv fajta 1 kh-on 76 q-át hozott" - állapítják meg. Átfogó talajjavitási munkálatokba kezdtek, "mivel a tsz. termőterületének legnagyobb része oser-.pesedő, hamar porosodó, vagyis nem a legjobb szerkezetű talaj" - aminek oka a mészhiány -. a táblák meszezését folyamatosan végezték. Az 196o-as évek második felében hódit tért a vegyszeres g.yomir.'ls is, ennek eredményeként 1967-ben pl 9 %os árbevételi többlet mutatkozott. Méreteire jellemző, hogy már 1967-ben a közös kukoricatáblából 25o kh-at "eg.yszei eznek, s a hagyományos müvelés mindössze 15o kh-ra szorult. Talajerő gazdálkodás is ugyancsak kedvezően alakul t . Nőtt mind a szerves-, mind a műtrágya felhasználásának mértéke. Ez utóbbi fokozódó jelentőségére egyetlen példát hozunk fel, 1968-ban a műtrágya felhasználás / 1 1 kh ra 327 kg. vegyes műtrágya/ nagyobb volt, mint a Béke tsz-t -n. amely pedig az első helyen állott Hajdúböszörményben. Az 1960-as évek elején történtek az első kisérletek arra, hogy egyes gazdasági ágazatokban több termelőszövetkezet összefogjon és közös gazdaságot, t ársulá st hozzon létre. E téren az első a legelő és az erdő területek közös hasznosítására alakult. Ezt hamarosan követte a baromfitenyésztést korszerűsítő TCVÁLL / Termelőszövetkezetek Önálló Vállalkozása/ létrehozása. Az 19b2-ben éle 1" rehivott TÖVÁLL előbb a társult tsz-ek magángazdálkodás jellegű tevékenységére épült, ugyanis az alapító tsz-ek /hét, illetve öt/ évről-évre saját gazdasági feladatai között tartották számon a vállalkozás jó működtetését, soros igazgatói feladatokat is a tsz. elnökök látták el. Miután a társulás gazcteági feladatai megnőttek, arra kellett vállalkoznia, hogy saját magát eltartsa, sőt önálló igazgatója legyen /1967/.
