Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)

Tartalom

- 93 A vezetőség egyre nagyobb súlyt helyez arra, hogy foglalkoztatottságnak értelme és eredménye legyen. "A termelés nélküli munkát, az un. látszat munkát nem szabad megengedni." - mondja 1968. májusában az elnök. Ennek eredményeként komoly javulás mutatkozott a közösségi munkában. Az 1965-Ös gazdasági év zárszámadó közgyűlésén már a következő értékelés hangozhatott el: "Az l-es brigád a 2-3 év előtti mélypontról felzárkózott, sőt egy s másban; fegyelmezettségben, munka minőségben, terméseredményekben talán m-g is előzte a másik két brigádot ... A második brigád s-m szégyenkezhet. Nagy tervet vállaltak, de teljesítették is." A III. brigádnál volt a legtöbb probléma, de itt mentette eket a mostoha időjárás. (87" Az esetenkénti személyi változások, változtatások is csak kedvezően hatottak a fegyelemre. A nyugodt, alkotó légkörben sokkal bölcsebben lehetett alkalmazni a büntetés és jutalmazás módszerét

. Ettől Ee.zd.ve a fegyelmetlenkedők nem csoport-tagként, a közösség képviselőjeként állnak szemben a termelőszövetkezettél, hanem egyénként kezelhetik azokat. Le lehet választani őket a közösségről, mert azok nem azonosulnak többé Velük. Sokkal kisebb gondot okozott a "lógás", s hatékonyabb az ezért járó büntetés is. Gyakran előfordulnak még mind g a közösség kárára elkövetett lopások, családok, ez k azonban nem maradnak, nem is maradhatnak büntetlenül. Ugyanez vonatkozott a gondatlanság okozta károkra, s a kártokozókra is. Megkövetelik a vezető beosztásúak részéről a hatékony ell nőrzés; "Az agronómusnak nem lehet a dülő végről e 1 nőrizni. Ne csak menjen, hanem lásson is," - mondotta az elnök. Követ kést ességre vall, hogy a büntetés mér^ tékere átfogó rendszert dolgoztak ki. A tsz. tagnak vagy a kalmazottnak a jövedelmét munkafegyelem vétsége esetén 5, lo, 2o, 25 %-os levonással terhelték, mig a társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt lo, 2o, 4o, 5o %-os levonást alkalmaztak. Hasonló megfontoltság mutatkozott a jutalmazas területén is. 197o-ben azt például titkos szavarzással döntik el. A gazdasági eredmények elérését nagy mértékben elős 'gitette a szakmai müfeltség megbecsülése, az uj agro•-ohnikai eljárások tudatos alkalmazá

sa. Annak lehetünk