Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)

Tartalom

- 12o ­Ez természetes, hiszen a tagságnak a jövedelemből való részesedése sarkalatos szempont, amely márcsak azért sem stabilizálódhat ezekben az években, mert differenciáló­dik a termelés, nőnek, de egyben módosulnak a termelési feladatok, stb. Korszakunk elején annak lehetünk tanúi, hogy a Béke termelőszövetkezet normarendszerét tanulmá­nyozzák, nyilván a saját gyakorlatuk javitása végett. A munkaegység elszámolási rendszerben még kisért a koráb­bi nehézkes gyakorlat, még mindig késve irják be a tel­jesített munkát. Noha. időközben ezen is ugy változtatnak, hogy minden brigádvezető mellé normást állítanak be. A munkaegység természetbeni részesedése egyre csökken. 1967*-es gazdasági évben a tervezett munkaegység érték 3o.- Ft. természetben 6.63 Ft-ot, pénzben 23.37 /tehát 78 %­a/Ft; A tagság rejtett jövedelmét képezt e /1968-as zár­számadás adatai alapján/ a természetbeni részesedésként kapott termékek állami és szabadpiaci ára közötti különb­ség. amely ekkor a tsz. vezetése szerint mintegy lo %-a az összes jövedelemnek. 1965-ben vezetőségi ülésen foglalkoznak a részes­müve ré s bevezetésének szükségességével. Arra hivatkoznak, h gy ez a részesedési forma mind a Vörös Csillagban, mind a Béke tsz-ben bevált. Ugy látszik ekkor néhány növényféleség esetében ez a legcélszerűbb müveltetési forma. Már korábban szó esett arról, hogy a Zója termelő­szövetkezetben is a felfejlesztést követő években ese­tenként alkalmazzák a premizálá st. mint ösztönzési rend­szert. Ebben az időszakban a fontos, mondhatni, kampány jellegű fej adatok gyors és időben elvégzése érdekében •ikalmazták a premizálást. Igy mindenek előtt az aratá­* i munkákra és az őszi betakarításra forditottak nagyobb összegű prémiumot. A t is természetesnek kell tartanu^fnk, hogy a premizálá­si rendszer állandóan változik, ujabb meg ujabb követel­ményeket kell kielégiteni e rendszernek. 1968-ban Nagy András igy vélekedett: "A vita alapja az, hogy az elfo­gadott bérezési, premizálási rendszerünk nincsen megfe­lelően egybefoglalva, rögzitve, ez súlyos hiba, tűrhe­tetlen. " Nagyon helyesen fogalmazták meg a tsz. vezetői az 967-es közgyűlési beszámolóban: "A mi munkaegység rend­szerünk előnye és hátránya is az, hogy a munkaegység

Next

/
Thumbnails
Contents