Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Sóvágó Gábor: Madarakról nevezett helyek Hajdúböszörményben

MADARAKRÓL NEVEZETT HELYEK HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN Sóvágó Mihály A madarak mindig feltűnő és jellemző lakói, vendégei voltak egy-egy tájnak és nem véletlen, hogy városunk határának több helyét róluk nevezték el Századok óta élnek és reméljük, még sokáig fognak élni ezek a nevek, bár a fiatalság már nem mindegyiket , ismeri. Ezért is érdemes velük foglalkozni és elemezni, hogy melyik madárról kaphatta a hely az elnevezését. A város belterületén, az árkon belül fekvő SIRÁLY utca nyilván csak dísznév. Olyan, mint a NAP utca, HOLD utca, LILIOM utca, GYÖNGYVIRÁG utca. Ezek a szép és kedves utcanevek a XIX. században keletkeztek, nyilván tetszettek azoknak az embereknek, akiknek hatalmában állott az utca elnevezése. Általában városunk utcáit családokról (Szabó köz, Gajdán köz, Szekeres köz), vagy valami jellegzetes tulajdonságukról, rajtuk folyó tevékenységről, vagy ott álló épületről (Serfőző utca, Kaszárnya köz, Szélmalom köz, Csordajáró köz) nevezték el. Teljesen biztos, hogy SIRÁLY nevű család a városban nem élt. Ez az utca a mai Szondy György utcával azonos; ahol soha víz nem volt, sirály nem járt. Ez a név tehát csak látszólagosan — ahogy ma divatosan mondják — csak pszeudo módon madáreredetű. A „VARJAS" ellenben a vetési varjúról (Corvus frugilegus L.) kapta nevét. A Vénkert és a Keleti temető közöti vályogvető gödröt hívták így, ahol ma az Izzó Alkatrészgyára és a Faipari Vállalat telepe van s ahol pár éve még a néhai nyárfaerdő zöldellt. Gyermekkoromban, ezelőtt negyvenöt évvel, még vetették ott a vályogot, tele volt gödrökkel, kutakkal, korábban még vízállás és télen korcsolyapálya is volt benne. A szomszédos Keleti temető fáira nyilván éjszakázni járt a vetési varjú. Az ezrével felgallyazó sok fekete madár feltűnt minden arra járó embernek s emiatt kezdték emlegetni VARJAS néven, így ragadt rá a név. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, vajon nem a Hajdúnánás határán települt és a 15 éves háborúban elpusztult „Varjas" falu nevét őrzi valamilyen közvetett hatásokon át a böszörményi Varjas? Nem hiszem! Varjas falut a XVI. században gyakran említik az oklevelek. A Bocskay adománylevél szerint már puszta birtok, következő században csak határrész. A Hajdúböszörményi Varjasról pedig csak a XIX. században van szó először. Hajdúböszörmény helyneveinek adattára a LIBAGYEP nevet is felveszi, múlt századbeli források ismételten utalnak rá. Erre a város körüli — kis foltokban ma is létező — libalegelőre a háziludakat csapták ki — vadmadarakhoz nincsen köze. 48