Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)
Bencsik János—Nyakas Miklós: A Zója mezőgazdasági termelő-szövetkezet szervezése és az indulás évei
A ZÓJA MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEZÉSE ÉS AZ INDULÁS ÉVEI Bencsik János — Nyakas Miklós A magyar parasztság történetében oly sorsdöntő változás — 1945 tavaszán a földreform — Hajdúböszörmény életében minőségi átalakulás. A hatalmas kiterjedésű határban (kb. 58 000 kh) ugyanis számottevő nagybirtok nem volt. a földigénylők száma így túlságosan is magasnak bizonyult, ha azt a felosztható földterülettel vetjük egybe. Következik ebből az is, hogy a termelés struktúrája lényegében változatlan maradt, hiszen az korábban is a családi munkaszervezet keretében játszódott le, s döntően továbbra is ez maradt a jellemző. Ilyen körülmények között tehát a város agrártársadalmának gondjait a földosztás nem oldhatta meg, s annak orvoslása csak a szövetkezetek létrehozásával történhetett meg. A termelőszövetkezetek alakulását viszont nehezítette az a körülmény, hogy nem támaszkodhattak a volt úri nagybirtokok központjaira, munkagépeire, hiányoztak a megfelelő termelési tapasztalatok is. A Zója termelőszövetkezet Hajdúböszörmény első kollektív gazdaságai közé tartozik, ennek ellenére mégsem fejlődött nagy termelőszövetkezetté. Viszont ebben a kategóriában országos sikereket könyvelhet el magának. Az 1956-os ellenforradalom hatására a szövetkezet kettévált, a Haladásra és a Zójára. A két tsz. a mezőgazdaság szocialista átalakulását követően újra egyesült. A termelőszövetkezet megalakulásának pontos idejét eddig sajnos nem ismerjük, minden jel szerint 1950 késő őszén jöhetett létre. Első jegyzőkönyvei sajnos elvesztek, elkallódtak, így â legkorábbi időpontra vonatkozóan nincsenek írásos dokumentumok. Az első ismert elnöke idős Kathi Zsigmond volt, akit 1952 őszén Varga Antallal váltottak fel. Kathi Zsigmond idős, beteges ember 'évén, az amúgy is sok nehézséggel küszködő gazdaságot nem tudta kellőképpen kézben tartani, ésszerűen irányítani a gazdálkodást. Varga Antal is úgy emlékezik vissza a kezdésre, hogy nem volt egy szem tavaszi vetőmagja sem a szövetkezetnek. Vetőmag kukoricát is úgy tudtak szerezni 1953 tavaszára, hogy az elnök testvére tíz zsák kuláktól lefoglalt terményt átjátszott a Z'oja tsz-nek. Megállapodtak abban, hogy fél nyolcra jelentkezik a DÉFOSZ irodán, a többieket csak nyolcra hívták. S e tíz zsákon kellett volna osztozniuk a tsz elnököknek. Mire a többiek megérkeztek, a tíz zsák termény már gazdára lelt, azt Varga Antal kapta meg. A termelőszövetkezet első fészke a máig központszerepet játszó Dr. Gaálféle tanya. A Gaál família a XIX. század közepe táján vándorolt be a Bihar megyei Dancsházáról. Itt hamarosan fontos közéleti szerepet játszottak, Gaál Mihály ügyvéd országgyűlési képviselője is volt a városnak. Fia pedig, mint orvos tovább gyarapította a családi vagyont. Ennek fiától került állami kezelésbe,
