Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

K. Nagy Ilona: Adatok Veres Péter és Hajdúböszörmény kapcsolatához

1954. A könyvnapokon rendezett irodalmi estről ez jelent meg a Néplap 1954. november 9-i számában: „Veres Péter Almáskertjéről tartott irodalmi esten alig lézengtek, mert nem volt sem színházi előadás, sem tánc." Aztán csend van. Nagyon sokáig. 1967-ben egyik levelében így ír Veres Péter: „Sokfele voltam az utóbbi években író-olvasó találkozón, de egyetlen hajdúbihari városba se hívtak meg. Igaz, egyszer már kihívtak a Bocskai gimnáziumba, de akkor nem mehettem." Vajon miért nem? Ezt a találkozót Kertész tanár úr szervezte volna, de sajnos, nem sikerült létrehozni. Nem Péter bácsi mondta vissza! Végül mégiscsak sikerült megszervezni egy találkozót, és 1967. május 14-én meg is tartottuk a gimnázium kollégiumának dísztermében. A négyórás beszélgetéssel Péter bácsi is. mi is elégedettek voltunk. Szó esett ott a magyarok eredetétől B. Bardot-n keresztül a miniszoknyáig mindenről. 1969. októberében a könyvtár hívta meg Veres Pétert, aki érdekes előadást tartott az egybegyűlteknek. Szerepel e Böszörmény Veres Péter műveiben? Természetesen szerepel, ha nem is mindig név szerint, hisz Böszörmény is a „Hortobágy Mellyékéhez" tartozik. De több művében emlegeti név szerint is. Mit ír erről Nádasdi Péter a levelében? „Műveiben nem is annyira a böszörményi ember jelentkezik, hanem az a hajdúsági, tiszamenti, kunsági „ridegparaszt"-típus, amelynek a termőhelye többek között Hajdúböszörmény tanyavilága volt... Novelláinak egyik hőse, Józsa István (A patriárka), külső habitusában egy böszörményi embert rajzol. De mivel az illető még él, a nevét nem árulhatom el. Hangsúlyozom, csak a külsőségek azonosak..." Vajon mi volt Veres Péter véleménye a városról a felszabadulás után? Ezt is Nádasdi Pétertől tudjuk meg: „Szerette a várost. Levegősebbnek, szellemiekben gazdagabbnak találta, mint szülőfaluját." A gimnázium honismereti szakköre eredményesen szerepelt a Sárospataki Diáknapokon, ahol egy arany és egy ezüst díjat ítéltek oda néprajzi tanulmányaikért. 1974. október 22-én tovább bővült a Hajdúsági Múzeum állandó Kiállítása azzal, hogy megnyitottuk a „Hajdúböszörmény a XX. században" c. új kiállítást. Az eredetileg munkásmozgalmi kiállításnak tervezett egység szűkös anyaga miatt csak azt a szerepet vállalhatta, hogy városunk XX. századi anyagát mutatja be. 43