Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Enyedi József: Dobó Ferenc kéziratos könyve

az utánni vetés nem kelhetett a szárazság miatt. A fa is későnn, de az utánn egyszerre kivirágzott és a Rozs virágzás idejénni kevés esőzések okozták az öszi és Tavaszi jókori vetések bővebb fizetését, mert a késői szárazság, s iszonyú forróság miatt a magvát sem adta meg, némely pedig átaljába semmit sem. A Takarás Margit Napra, a nyomtatás Lőrintzre a szüntelen szárazság és forróság miatt majd egészen véghez ment. 1843-ba October 17-ik Napjánn estve 6 öra után szörnyű nagy eső és Égiháború lett, a mikor az akkori uttza Hadnagyot Balog Mihályt három gyermekkel edgyütt, a kik közzül kettő Magáé, harmadik pedig szomszédjáé vólt s a maga Házába meg ütötte a Menykő, a Ház pedig nem gyúlt s nem égett meg. Csudálatos az is, hogy a Nyári sok szárazság miatt a Tengeri még Sz. Mihálykor is tsaknem egészen zöld vólt, és Október 3-ik Hetibe takarították a Vidről a Tengerit. Hét utóljánn szüreteltek. Azután az eső megindult, a föld annyira meg sárosodott, hogy szántani is nehéz vólt, November közepénn a sáros földre a hó le esett, két Hétre el olvadtt és ismét annyiesett egy éjjel, az sem sokáig tartott, s lett ollyan szenvedhetetlen sár a földönn, hogy mind szekér, mind gyalog alig járhatott. Karácsonyonn és az Üj Esztendőnn által szikkadtt egy kis nyomadék a gyalognak, '5 de a szekérnek igen rossz útja volt. Apr. utolsó Heteibe 1847-ik Észtbe a Kert allyát el osztották egy esztendőre kölesnek, másikra veteménynek, az utánn pedig nyóltz Esztendőkre Lutzernának, I

6 vagy ló herének oly módonn, hogy a kinek mennyit adtak, azt addig használhassa a magaszükségére." 1. A születési, házassági és halálozási anyakönyv vezetését 1895-ig az egyház végezte. A házasulandó dó feleknek az illetékes lelkész elé kellett menniük, aki eldöntötte, hogy nincsen-e valami akadálya a házasságkötésnek, s meggyőződött arról, hogy járatosak a hitbeli dolgokban. 2. Az ún. öregtemplom (ma Bocskai-téri) orgonáját később a vámospércsi ref. egyháznak adták el, ahol még ma is működik. 3. Nagyobbára a város vezetői, urai között osztották ki, innen kapta a nevét. 3. Híres csikós család 5. Vagyis 3 db jószág után. 6. A mai Dorogi utcát sokáig Nagykaszárnya-köznek nevezték. Felépítése után csapszék, majd Fazekas Gábor lakatos iparos alapítványából Szeretetház lett. Jeienleg Szociális Otthon. 7. A múlt században még lánccal, vagy kötéllel mérték a földet. A lánc, vagy kötél hossza 30 öl volt. Ennyi volt egy-egy kimért föld szélessége, a hossza pedig a szekérkeréknek 15-szöri fordulása. 8. Nyugat és északnyugat felől mindig káros, szeles, jeges, míg délnyugat felől — az „anyjáról" — hasznos, éltető eső szokott jönni a böszörményiek szerint. Ezért figyelik az öregtemplom tornyának a kakasát, mert tudvalévő, az mindig a széllel szembe fordul. 9. Minden bizonnyal kivégezték, vagy agyonverték. 10. Csokonai közeli barátja. Síremléke ma is fennáll a vasútállomás közelében lévő ún. Úttörő parkban. (Régen Nagy István emlékkert volt.) 11. Hosszúság mérésére még a múlt elején is alkalmazták az emberi test méreteit (hüvelyk 6 cm, bak 18 cm, araszt 24 cm, suk 30, cm, láb 72 cm, öl 189,6 cm). Ez a kezdetleges mértékrendszerünk úgy látszik, a 12-es rendszeren alakult ki. 12. A Kadarcs folyó ún. hatlyukú hídja helyén lévő fahídról van szó, s helyette néhány év múlva épült a névadó téglahíd, amelyet az 1960-as években bontottak le. A kézirat azért említi Hortobágyi hídnak, mert azon jártak a Hortobágyra. 13. Valószínű az ún. sipoly, helyesebben Rozs Szipoly (S. fecalis) nevű bogár rágta le, amely seregestől lepi el a rozs és a búza kalászokat, hogy a tejes szemeket pusztítsa. Kártevésük ellen a század elején még úgy védekeztek, hogy kifeszített kötelet húztak el a gabona kalászán úgy, hogy az a kalászon garázdálkodó kártevőket a földre sodorja. 14. A nemrég elhalt Dr. Kövér Sándor hajdúböszörményi orvos, helytörténeti kutató dédapja. 15. Járható út gyalogosoknak. 16. A város északi és déli közeli szélét ma is északi, illetve déli Lucernásnak nevezik. 23