Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
s szabadon járatták még a káptalan által művelt területet is. 63 0 Makó Andor adatközlőm emlékszik arra, hogy a nagyapja így beszélt e gyakorlatról: „Olyan nagy volt a polgári határ, hogy tavasszal Bogátköznél verték ki a gulyát, s ősszel, beszoruláskor, hetitarisznyával mentek keresni a gulyán levő állatokat". Az olcsó tenyésztési feltételeket biztosító legelők csökkenése, az uradalmak egyre intenzívebbé váló gazdálkodása, illetve a falu társadalmának differenciálódása következtében a XX. század elejétől hanyatlott a nagyjószág tenyésztése. A szarvasmarha tenyésztésének adatai 63 1 Évek Összesen amelyből 3 éven Bika Üsző— tehén Tinó—ökör Összesen amelyből 3 éven aluli felüli aluli felüli. aluli felüli. 1895 5205 db 107 29 1234 1746 855 1234 1911 5261 db — 35 — 1800 464 1444 1935 3324 db 199 42 545 1581 155 802 A lótenyésztés adatai Évek Összesen mén kanca herélt 1895 1610 db 64 6 199 891 65 385 1911 2238 db — 2 — 955 — 802 1935 1984 db — 4 — . 1015 92 587 (— jel esetén nincs adatunk ilyen bontásban.) A szarvasmarha fajtaváltása Polgáron is megkezdődött a XIX. század közepén, s a közelmúltban fejeződött be. Szerették a szürke magyar marhát (bos primigenius hungaricus), mert bírta a hideget, igénytelen volt. Szabad vackon hált, egész nyáron kivel éccakázott. Ősszel a hátán vitte be a havat a faluba. Nem kellett annyira gondoskodni róla, mint a tarkáról (új fajták), s mégis szebb volt. Csak ritkán tetvesedett el. A teje is értékesebb volt. Igaz, a magyar tehenet nehezebben lehetett fejni, vadabb volt, nehezen adta le a tejet. 630. HL. Div. P. F. 5. N. 253. 1821., Uo. Fs. 6. N. 308. 1824. „Gulyájával .... szabadon legeltette a Tárnok hátat és a Talyigája is a Tárnok hát oldalon volt, a marhája pedig a Király erén ivott." ,.Bodnár András Polgár városa számadó gulyása lévén az Álomzugban ... szabadon legeltette gulyáját és a marháját a Király ere tisztáján itatta. Bojtárjai voltak Ifjú Suhajda János, 1785, ör(eg) Gira János (1786), Paltsó Márton (1787), Feir János, Tóth György talyigás és Hebegő." Uo. Div. P. F. 9. N. 459. 1801. 631. Magyar Statisztikai Közlemények, 1911., 1935., Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, Bp. 1897. Uo. 80
