Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)

SZÁNTÁS, VETÉS ÉS BETAKARÍTÁS Az előző fejezetben megállapítottuk éppen a határhasználattal összefüggésben, hogy a XIX. század elejére a város jobbágy-gazdaságai javarészt állattenyésztő kisüzemekké váltak. Ezt a helyzetet a feudális kötöttségekkel terhelt telkektől való menekülés, illetve a kaszálórét és a legelő bősége eredményezte. A fentiek bizonyítására, s a későbbiekben elmondandók magyarázatához vizsgáljuk meg annak a 206 telkes jobbágynak a vagyoni helyzetét, akiket 1832-ben azért írtak össze, hogy kimutassák, milyen kedvező vagyoni helyzetben levő jobbágyok sem vállaltak úrbéres telkeket.

61

8 A telkes jobbágyok összeírása, 1832-ben akik vállaltak akik nem vállaltak 1 72 3/í v

2 í 74 összesen összesen telkesek telkesek fő 1 26 27 7 5 93 48 206 telek 23 13,5 7 3,75 46,5 12 82,75 ház 23 27 7 5 93 48 206 kert 26 25 7 5 S3 47 203 szőlő 24 13 7 3 54 19 122 igás ökör 126 50 44 10 237 84 551 hámos ló 116 77 30 16 254 123 616 fejős_ tehén 134 43 48 18 264 90 602 heverő marha 271 64 82 26 404 163 1010 juh 777 209 324 80 1250 441 3081 sertés 216 46 26 9 146 54 497 össz. állat 1640 494 554 159 2555 955 6357 átlag állatszám 63,4 18,2 79,1 31,8 27,4 19,6 — 618. HL. Div. P. F. 6. N. 184. 1832. összeírás.