Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
Polgárra ment lakni, Odri András uram látta a (panaszost) árkot ásni, s maga biztatta, hogy csak csinálja a kertet... lévén tavaly káposzta benne, kukoricza s egy más". 46 7 A jobbágyok 1828-ban a kontraktusuk javítása érdekében írott levelükből az tetszik ki, hogy a káposztáskertek hasznát nem dézsmálta az uraság. 46 8 A hajdúk a Tisza (?) mellett fogtak káposztáskerteket, majd a XIX. század közepéig a Selypes partján fogták és művelték ezeket a kerteket. 403 Az ármentesítés után pedig, miután „A Morotva tava ágya,... egészen kiszáradt, köz megegyezéssel káposzta földnek kiosztatni rendeltetett, birtok aránylag, házsorjában". 47 0 c) Rét, legelő, nádas A kezesállatokat télen a kaszálókon termesztett szénával takarmány ózták. Polgár határában váltakozó minőségű széna termett. Befolyásolta az árvíz, a szárazság egyaránt. Ha árvizes esztendő volt, akkor a mélyebben fekvő részek hasznavehetetlenek voltak, szárazságban pedig a partosabb réteket csupán legeltetni tudták. 47 1 Már a hajdú korban is tervszerűen gazdálkodtak a kaszálóréteken. Tavasszal fűbocsátásig senki sem kaszálhatta a rétet. A megszáradt és csomókba rakott szénát pedig óvták a tűztől, a barmoktól, a juhoktól. A tilalom Mátyás napig (február 25.) tartott. 47 2 A nyomásban (a szántóföldek között) levő kaszálót bárki szabadon levághatta. 47 3 A város saját használatára, továbbá a kapitány és a prédikátor részére megfelelő nagyságú rétet szakasztották ki. 47 4 Fentebb már szóltunk arról, hogy a káptalan a visszaperelt polgári határban állattartáshoz kezdett. Hízásra fogott söre marháit előbb a dézsmáskertben, 4' 0 később vagy az urasági szérűskertben, vagy állattartó majorban szénán teleltette. 47 6 A XIX. század elejétől elterjedt intenzív juhfajtákat is szénáztatta telente/" 7 A XVIII. században a káptalan polgári birtokán legfontosabb haszonvételi forrás a söretartás volt. 300—400 növendék ökörtinót olcsón felvásárolt az urasági tiszttartó, 4' 8 majd sőréseket fogadott melléjük, akik kora őszig legeltették őket.'" 1' A hideg idő beálltával akojban jászolra köttette, s szénán teleltette a sőregulyát az uraság. 48 0 A következő nyáron jó legelőn tovább hizlaltatta, s augusztus tájékán értékesíttette. 48 1 1798-ban a nagyiványiakkal, 1806-ban a böszörményi hadnaggyal alkudott a sőregulyára, 48 2 Az 1820-as évekre az uraság felhagyott a sőretartással, s a ke467. HL. Div. P. F. 3. N. 29. 1729. 468. Uo. F. 5. N. 235. 1828. 469. SZÁL. Polgár Jkv. 1876. 379. és 1873. 337. oldal. 470. Uo. 1858. N. 1. 471. HL. Div. P. F. 5. 1781. 472. Kc \-;y.ny A., i.m. 29. artikulus. 473. Uo. 30. artikulus. 474. Uo. 29. és 30. artikulus. 475. HL. Div. P. F. 3. N. 29. 1729. 476. Uo. F. 1. N. 60. 1838. 477. Uo. F. 2. N. 60. 1836. 478. Uo. F. 1. N. 9. 1818., Fs. 3. N. 145. 1897. 479. Uo. F. 1. N. 9. 1818., Fs. 6. N. 308. 1824. 480. Uo. F. 1. N. 12. 1807., N. 10. 1808., Fs. 6. N. 308. 1824. 481. Uo. 482. Uo. F. 2. N. 145. 1798., Fs. 5. 1806. szeptember 6. 43
