Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
vesebb befektetéssel nagyobb hasznot hozó, kevésbé intenzív gulyatartásra állott rá. 48 3 Ezzel egyidőben az ugyancsak intenzívebb juhászatot honosította meg. 48 4 A káptalan polgári uradalmában tehát szükséges volt a széna, ezért már a telepítő okmányban, majd a falu lakosaival kötött kontraktusokba mindig belefoglaltatta úrbéres szolgálatként a szénakaszálást és a széna behordását. 48 5 Kezdetben a jobbágyságra rendkívül kedvező földesúri terheket a majorsági gazdálkodás bővülésével párhuzamosan újabbak követték. A XIX. század fordulójától mind inkább arra törekedett az uraság, hogy minél nagyobb kaszálóréttel rendelkezzék, illetve a legjobb szénát termő, a faluhoz is közel eső réteket vonja majorsági kezelésbe. 48 6 1824ben a tiszttartó elvette a Tikossal határos Keskenyköz nevű rétet. 48 7 A Pelyhes, Hármas, Bogát foka nevű határrészeket már ennek előtte elvesztette a falu. 48 8 Az urasági kaszálókat azután a falu jobbágyai vagy a környékbeliek harmadon (egyharmada az uraságé volt) bérelhették. 48 9 1 781-ben a tiszadadaiak. 1820-as években a sajószögediek árendáltak kaszálórétet az uraságtól. 49 0 A faluhoz közelebb eső, ún. életek között levő kaszálókat azonban csak felesben kapták meg. 49 1 A lekaszált és felgyújtott szénát az uraság embere a majorság területére hordatta, s ott kazalba rakatta. Ha valami oknál fogva erre nem került sor, akkor a szénát a rét partosabb részén kazalba rakták, s azt körülárkolták. 49 2 A mind intenzívebb állattartás ellátása érdekében vetett-takarmányt is termesztett a káptalan. 1820-ban az úrbéres földekből szántottak el 25 köblöst lóherés kertnek. 49 3 A faluközösség számára is rendkívül fontosak voltak a kaszálórétek, hisz a szántóföldek gyenge minősége miatt is az állattartásra rendezkedtek be a jobbágygazdaságok. 49 4 Kezesállataik téli takarmányozására elen483. Uo. F. 6. N. 299. 1824., „Nékem Füreden reménységem felett való vásárom volt, ugyanis el adtam négy ökör tinót 200 Rft, 6 ökör tinót 298 Rft, 2 ökör tinót 90 Rft, 1 komor bikát 38 Rft, 7 meddő tehenet 273 Rft, egy sánta vén tehén az útba maradván..." Uo. N. 304. 1824. 484. „A Mgos Uraság Juhainak akoly helyet engedgyek a Tikoson és ugyanottan 4, 5 kazal szénának helyei. .. e helyett a juhakolnak más alkalmatos helyet fogok adni.. ." Uo. F. 1. N. 10. 1808. „.. .a Szalka Toplya közén az Uraság polgári juh nyája Szent Demeter naptól fogva egészen Szent Gergely napig telelhessen . . ." Uo. F. 6. N. 308. 1824. 485. „A Communitás ád esztendőként 50 azaz ötven kaszást egy napra, s azon szénát föltakarni és kazalba rakni tartozik." SZL. Polgár Investigatio, 1772., „Mind Külön Kenyerös ember az ott való határban az hol az Uraságnak fog tetszeni egy-egy nap kaszálni... kívánja." HL. Div. P. F. 3. N. 22. 1727. 486. Uo. F. 5. 1781., F. 6. N. 276. 1818., N. 331. 1833. 487. Uo. F. 6. N. 295. 1824., F. 2. N. 102. 1824., N. 93. 1825. 488. Uo. F. 1. N. 25. 1824., F. 5. N. 253. 1824. 489. Uo. F. 6. N. 45. 1824., N. 294. 1824., N. 307 5. 1824.. N. 308. 1824. 490. Uo. F. 2. N. 75. 1841. 491. Uo. F. 6. N. 331. 1833. 492. Uo. F. 5. N. 31. 1779. 493. Uo. F. 6. N. 284. 1820. 494. A jobbágy gazdaságok szarvasmarha tartásának mértékét szemléltető két adatot itt is idézzük: „... Polgáron a Gyalog embernek is vagy 20—30 db marhája." Uo. Fs. 6. N. 285. 1820., „90 db marhája is volt Mecsey Jánosnak, mint akkoriban .. . tehető gazda ember volt." Uo. N. 307. 1824., N. 291. 1822. 44
