Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
a házas zsellérek között meghatározandó fizetésért"/ 0 5 Ilyen szempontok alapján osztották fel 1831-ben is a Kenderföldeket: 45 6 Polgár kenderföldjei 1. Csőszhalom mellett 2. Felső kenderföldek 3. Régi, elhagyott terület 51 h. 300 D-öl 30 h. 1102 Q-öl 20 h. 102 •-öl Összesen : 102 h. 204D-Ö1 A zsellérek kimaradtak e haszonvételi lehetőségből, hacsak alkalomszerűen nem fogtak fel kisebb kenderföldnek való területet/ 1 0' Indokoltnak érezzük tehát, hogy 1843-ban is megismétlik az urasághoz intézett kérésüket: „. . . minden házas gyalogot (zsellért) egy Kenderfölddel ellátni méltóztassék"/' 5 8 Hasonlóan fontos volt a kenderáztató víz is, amely tényt az úrbérrendezés ideién is feljegyezték/' 5 9 A várostól nyugatra, a Selypes laposa felett emelkedő homokparton már a hajdúk szőlőt műveltek/ 6 0 A. telepesek természetesen a szőlőhegyet is birtokba vették/' 6 1 Egy XVIII. század végéről való összeírás szerint 82 jobbágy — közüttük a telkeseken kívül zselléreket is találunk — osztozkodik a 136 kapás területen/ 6 2 1849-ben Nemes Lukács Gáspár gyermekei egy házat. egy kertet és egy tizenhat soros szőlőt örököltek. Értéküket tanulságos összehasonlítani, mert a három gyermek úgy osztozkodott az örökségen, hogy a szőlőt alapértéknek vették, a házat pedig a kert örököse megtoldotta 150 ft-tal/ 6 3 A szőlőskertet árokkal vették körül, partját líciummal (lícium halimifolium) ültették be. Területét három járásra osztották, s e szerint választották a szőlőpásztorokat is. Fizetésük egy egész szőlő után egy véka rozs, egy kenyér és hat krajcár volt. Mivel azonban télen is szolgálniuk kellett, azért megtoldották fél kenyérrel és 3 krajcárral/ 6 4 A téli őrzésből arra következtethetünk, hogy a gazdák szólőbeli pajtájukban tárolták a bortermésüket. A szőlőpásztorokra két hegybíró ügyelt fel, „nehogy a szőllő munka beálltával a sok szőllőnek a munkára elvállalása által a szőllők felügyeletét el hanyagolják"/ 6 5 . Káposztáskerteket is ugyancsak a hajdúk kezdték művelni. 46 6 A káposztáskertek jellegére, az abban termesztett veteményekre vonatkozóan jó adatokat találhatunk egy 1729-ben kelt panaszos levélben: „...mikor 455. Uo. N. 276. 1818. 456. Uo. F. 5. N. 253. 1831. 457. „A kender földek... naplementi, végén a délre eső oldalán valókat az árvíz el szokta vinni... azok a Sellérek által szántódnak fel." Uo. F. 5. N. 253. 1821. 458. SZL. Polgár Jkv. 1845. N. 107. 459. Uo. Investigatio. 1772. 10. pont. 460. Komáromy A., i.m. 26. artikulus. 461. SZL. Investigatio melletti másolatok, 1727. 462. 463. SZL. Polgár Jkv. 1849. N. 139. 464. Uo. 1835. december 24., HL. Div. P. Fs. 6. N. 308. 1824. 465. SZL. Polgár Jkv. 1869. 268. oldal. 466. Komáromy A., i.m. 35. artikulus. 42