Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
„oka volna Polgár pusztulásának nem más, hanem egyszer a nemes káptalanhoz ragaszkodtak, másszor pedig a Hajdú Városokhoz, az alku szerint való summa pedig az alatt szaporodván ..." kénytelenek voltak szétoszlani. A fentiek után egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, ha a volt polgáriak közül senki sem telepedett meg a hajdú városokban. 2 3 E ténynek természetesen sok összetevője volt. Látnunk kell azt, hogy a hajdúvárosi jogállás e korban korántsem volt csábító, hiszen a hajdúk kiváltságaik megtartásáért komoly áldozatokat hoztak. 2 4 Fontos lélektani mozzanat lehetett az is, hogy a hajdúvárosok kiváltságát saját esetük után is ítélve korántsem láthatták biztosnak. Az elpusztult Polgár adóterhét először a Hajdúkerületre vetették ki. A hajdúvárosok azonban minden követ megmozgattak, hogy ezen változtassanak, sőt azzal is fenyegetőztek, hogy a polgáriak példájára ők is széjjelszélednek. 2 0 Az adóalap kímélése miatt az állami szervek hajlottak arra, hogy a Hajdúkerület kívánságát figyelembe vegyék. Az 1722/23-as országgyűlésen ezért az a döntés született, hogy Polgár adóterhét hat portában kell megállapítani, s a hat porta terhét Polgárnak minden más törvényhatóságtól függetlenül kell viselni. Szabolcs vármegye, a Hajdúkerület és Polgár adóterhe tehát a következőképpen alakult: 2 6 Törvényhatóság : Portaszám : Fizet: Szabolcs vármegye (Kállóval) : 86,5 porta 33 696 Ft 54 kr. Hajdúvárosok 35,25 porta 13 761 Ft 58 kr. Polgár 6 porta 2 337 Ft 22 kr. E felosztás szerint tehát Polgárt portái tekintetében különválasztották mind a Hajdúkerülettől, mind pedig Szabolcs vármegyétől. E döntésnek a későbbiek folyamán nagy fontossága lesz, mert Polgár különös jogállásának, a separata portának megalapozása irányában hatott. 23. V.ö. a később közlendő névsorokkal, amelyek jelzik a polgáriak új lakhelyeit is. 24. V.ö. Rácz I. i.m. 161. és Poór János: A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete (1607—1720) (Debrecen. 1967.) 26. 25. HBL. Hajdúkerületi jkv. IL IV.A. 502 a 2. 154. A Hajdúkerület 1719. június 20-i debreceni (!) (In congregations oppidorum Hajdonicalium in Liber civitate Debretinensi Celebrata Determinatum) határozták: „Hogy Tekintetes Kapitány Csanádi Sámuel úr eő Kegyelme Tekintetes Nemes Városok neve alatt resolválljon Comisár úr eő Nagyságos levelére hogj Nemes Városok polgári Quantumot cum maxima injuria suis magokra nem vállalhatjak s nem is vállalják míg nem eő felsége által desidáltatik micsoda és micsoda modulitas által tartozzék azon Quantumot supportálni." Szeptember 5-én Szoboszlón azzal fenyegetőztek, ha a polgári adóterhet róluk le nem veszik, „széllyel oszlott lakosaik modgyára" (ti. Polgárnak) ők is szétszélednek. Uo. 26. Sayglio Benedek pannonhalmi főapát naplójegyzetei. T.T. 1901. évf. II. 524. 528. A Hajdúkerület portaszámát az idézett kerületi jegyzőkönyv 1730. január 26-án 34 3/4-ben adja meg. Polgár egyébként nem szerepel III. Károly 1725ben kelt, s a hajdúvárosok jogállását megerősítő oklevelében. Ld. Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek. (Debrecen, 1971) 46—48. Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. (Bp., 1885.) 422. old.-on Szabolcs vármegye Kálló és Polgári portaszámát együttesen adja meg. 8
