Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
A helytartótanácsi rendelet és az úriszéki döntés alapján készült el az ún. 1828-as úrbéri szerződés, amely 12 évig volt hivatva megszabni a polgári jobbágyok terheit. 29 1 A terhekre vonatkozóan a fenti két határozat pontjait ismételték meg, s újat az csak a robotmunka vonatkozásában hozott. E szerint egy egésztelkes jobbágy 10 kétmarhás napot volt köteles természetben leszolgálni, a többit megválthatta, a zsellérek robotterhük felét (9 nap) leszolgálták, a többit megválthatták. Ugyanez vonatkozott a házatlan zsellérekre is (hat—hat nap). Az új szerződés legsérelmesebb pontja volt a jobbágyok számára a kilenced szalmában való beszolgáltatása, hiszen így a tényleges termésből kellett az uraság adóját megadni. A jobbágyok az 1828-as szerződéssel szemben kifogásaikat írásban is rögzítették. 29 2 E szerint hallani sem akartak arról, hogy a kilencedet „szalmájában" kelljen beszolgáltatni, s a tengeri és káposzta kilencedet, mint szokatlan terhet kérték eltöröltetni. Meg akartak szabadulni a kappan. " csirke és tojás beszolgáltatástól is. A határ némely részén szabad csíkászatot és halászatot kértek, s bizonyos kaszálókat — de nem úrbéres jelleggel. Súlyos veszélyt láttak a legelő kijelölésében is, mert „élelmeket egyedül marha tartásbul keresik — kintelenek voltak eddig is a margitai pusztán való Arendálások által legelőj őket pótolni". Úgy látták, hogy a 151 jobbágytelek után „elegendő" legelő nincs a város határában, ezért kérték pontosan megjelölni az uraság legelőigényét. Az úriszék azonban kifogásaikat nem vette figyelembe, s a szerződés — bár azt a polgáriak nem voltak hajlandók aláírni — 1829. január 1-i hatállyal életbe lépett. 29 3 A szerződést azonban jóváhagyás végett a Helytartótanácshoz is fel kellett terjeszteni, s az az 1830/11 641. sz. leiratában — némi változtatással fogadta el. 29 4 A kilenced „természetben" való beszedését megerősítette; bor, bárány, méh, káposzta, kukorica és köles után is. Bizonyos fokig lehetővé tette az urasági vadászatot is, mert úgy intézkedett, hogy az „ártalmas vadak kiirtására" a jobbágyokat kötelezni lehet. A város számára négy telek és 111 szekér szénára való kaszáló kihasítását írták elő. Az úrbéri szerződés körüli pert Polgáron a jobbágyi szolgáltatások nagyarányú megtagadása kísérte. Különösen vonatkozott ez a robotmunkára, amelyet végképp nem akartak teljesíteni. Az 1822 decemberben tartott úriszék felemelte a polgáriak természetben teljesítendő robotkötelezettségét. Mivel a lakosok a régi szokáshoz képest többet robotoltak — áll az ítéletben — az egész telek után eső pénzbeni fizetést 2 ft 40 krajcárral kell csökkenteni. Mivel egy kétmarhás robotnap váltsága 20 krajcár volt, a jobbágyok robotját tehát 8 kétmarhás nappal emelték. A polgáriak a döntés ellen fellebbeztek Szabolcs vármegye törvényszékéhez, ott azonban azt a választ kapták, hogy az „Űri szolgálatot a Törvény Szék által meg hagyott módon tellyesíteni tartoznak". 29 3 E vármegyei végzést (1824. július 27.) a jobbágyok részéről nagy291. Az 1828-as contractus. Uo. N.320. 292. A lakosok ellenvetése, az 1828-as contractussal szemben. Polgár 1828. szept. 15. Uo. Div.P. F.6. N.320. 293. Űriszéki jkv. 1828 Szentmihály hava 15. Uo. 1829. jan. 1-től e „contractus szerint tractáltassanak", hangzott a döntés. 294. A Helytartótanács i. leirata a contractus 5., 6., 14. cikkelyein módosított. Uo. 295. Úriszéki döntés. 1822. dec. 2. Uo. N.292 és A polgári instanciára tett végzés mása. Uo. N.301. 76
