Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)

a terhes hajdúvárosi adókivetéstől és Szabolcs megye fennhatósága alá tartozzanak. Ezért földesuruk, az egri káptalan védelmét kérték, s panaszkodtak, hogy az adózás „úgy reánk adatott Hajdú Városi uraiméktúl, hogy szinte végső pusztuláshoz közelítettünk." Kérték, tegyen meg mindent, hogy Szabolcs vármegyéhez tartozzanak, ahova ,,nagy készen és örömest által megyünk, és mint Taxás Nemes Emberek Kívánunk Nemes Szabolcs Vármegye terhit értékünk szerint" viselni.

1

3 A kettős adózás alá került polgáriak ezután sem győzték szorgalmazni a káptalant, hogy siessen elintézni a Szabolcs megyéhez való kapcsolást. A káptalan ezt több ízben is megígérte, hiszen saját földesúri érdeke is azt követelte, hogy a nagy küzdelmek árán visszaperelt várost megszabadítsa a terhes hajdúvárosi adókivetéstől. Maguk a polgáriak is arra hivatkoztak 1716-ban, hogy a káptalan „sok ízben jó reménységet nyújtott lakosainknak szip igiretivel, hogy Nemes Szabolcs Vármegye közé applicálja."

1

4 Szabolcs megye az 1715:95 tc.-ben törvényes jogot nyert arra, hogy Polgárt saját fennhatósága alá tartozónak tekintse. A káptalanhoz intézett levelében a vármegye pedig egyenesen arra is hivatkozhatott, hogy az uralkodótól már 1714-ben olyan jellegű parancsot kapott, hogy Polgárt saját fennhatósága alá helyezze, s lakosai a vármegyére eső terhet viseljék. De „mind eddigh is az Hajdú Városiak hatalmak alól magát nem emancipalhatván fel,.. . Kéntelenségbül is Kellett nekiek az Hajdú Városiak Kapitányául hallgatniok." Ezért a vármegye bécsi ágense útján arra tett lépéseket, hogy a Kancelláriától és a Haditanácstól olyan utasítást eszközöljön ki, amely Polgárt végérvényesen a megye fennhatósága alá helyezné.

1

5 A Hajdúkerület a fenti törekvések ellen a végsőkig védekezett, s nem akarta azt, hogy a nagy adóval megterhelt Polgár idő előtt kiszakadjon a Hajdúkerületből, hiszen félő volt az, hogy ily módon a többi város terhe növekedik meg. Csanádi Sámuel főkapitány nyomatékosan felhívta ezért a polgáriak figyelmét, hogy azok ,Mindenben Hajdú Városi kapitántul dependeállyanak és Hajdú Városokkal edgyütt Contribuállyanak."

ll

i A Hajdúkerület álláspontját sikeresen keresztül tudta vinni, hiszen Polgár pusztulása pillanatáig együtt adózott a hajdúvárosokkal. A káptalannal és Szabolcs vármegyével folytatott küzdelemben ugyanis a hajdúvárosok nagyhatalmú pártfogóra találtak a Haditanács és a hadsereg érdekei miatt. A Ha j dúkerületre kivetett adó jelentősen meghaladta a jobbágyközségek teherbírását, s a bécsi udvar számára a hajdúvárosok védelmezése és fenntartása elsőrendű szempontnak bizonyult. Különösen fontos volt az a hadsereg számára, s ezért Pálffy János tábornagy az egri nagypréposthoz intézett levelében félre nem érthető módon leszögezte, hogy a hajdúvárosokat minden körülmények között oltalmazni és fenntartani akarja. Ezért ellenzi Polgár kiszakítását is a Hajdúkerületből, mert akkor a többi hat városra elviselhetetlen teher nehezednék. A Hajdúkerü13. HL. XII—2/b. N.16 D.2 F.l. ír. 44. Sugár István anyaggyűjtése. Ld. 161. sz. regesztát. 14. Uo. fr. 50. Sugár István anyaggyűjtése. Ld. 174. sz. regesztát. 15. Uo. fr. 53. Sugár István anyaggyűjtése Ld. 175. sz. regesztát. 16. Uo. fr. 43. Sugár István anyaggyűjtése. Ld. 163. sz. regesztát. 6