Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
szekeres robotot is teljesíteniük kellett. 24 2 E jobbágyi vallomások nem voltak alaptalanok, még csak nem is túlzottak, hiszen azokat Haraszthy is mind elismerte. Jellemző módon úgy vélekedett, azokat annyi idő alatt teljesíteni tudják. Jogosnak tartotta a zsellérek igásrobotját is, mert „némelyiknek 20—30 darab marhája is éli a Polgári legelőt". Robotszolgáltatásra szorították azokat a „Feleséges Házatlan Zselléreket" is, akik a conscriptióba még nem kerültek be. 24 3 A káptalan — a tiszttartó javaslatára — úgy is kívánta fokozni saját haszonvételét, hogy súlyosabbá igyekezett tenni az egyéb jobbágyi tartozásokat. 1814-ben az úrbéres szerződés lejártakor azt már csak azzal a feltétellel hosszabbították meg, „ha az Uradalmi kilencedet, nem már szemül, hanem természetben, vagyis szalmájában" szolgáltatják be. 244 E kikötést ugyan a polgáriak kérvényére a kukoricára, lenre, kenderre szűkítették le, de a kedvezményt csak a határ felmérésnek befejeztéig voltak hajlandók megadni. 24 5 A földesúr kihasználta a polgáriak határhasználatában bekövetkezett változást is. Az 1810-es években ugyanis módosították a nyomásos gazdálkodást, mert a homokon levő ugarba kukoricát vetettek. így minden harmadik esztendőben minden nyomás művelés alatt állott. A jobbágyok kukoricát termeltek még — amikor az árvíz engedte — a Szilháton és a Bokorháton is. E termények után 1817től Haraszthy javaslatára minden egész házhelyes gazda egy kila morzsolt száraz kukoricát volt köteles beszolgáltatni — a többiek ennek arányában. 24 6 Tovább folytatódott a polgári halászóvizek megcsonkítása is, elestek a polgáriak az Örötvény és a Kengyel vize halászatától, a Morotvától, sőt megtiltották a Bágy vizében való csikászatot is. 24 7 Az intézkedések eredményeként jelentős földesúri haszon állott össze, s Haraszthy tiszttartó azzal dicsekedhetett a káptalannak, hogy a polgári halászok — minden fizetés nélkül — 4178 rhénes forint hasznot hajtottak. Tekintélyes volt a csíkfogás is, mert három alkalommal 552, 600 majd 1152 iccére való gyűlt össze, s „ez sem került a Méltóságos Uraságnak egy krajcárjába sem". 248 Kihatásában legveszélyesebbnek mutatkoztak a határ megcsonkítására tett lépések. Haraszthy elvette a jobbágyoktól a Toplya közit és a Kiskengyel közit, s azt „különösen" hasznosította. A jobbágyok megszorultak árendás földjeikben is. Elestek a szentmargitai bérelt terület egy részétől, s kedvezőtlen helyzetbe jutottak saját határukban is. 24 9 A zsellérek által bérelt határrészt Haraszthy példá242. Polgári gyalogszeresek a nagyprépostnak. 1820. máj. 27. Uo. N.236. 243. Haraszthy tiszttartó jelentése a vádakra. Uo. 244. Polgáriak a káptalannak. Polgár 1814. máj. 26. A döntés a kérvényre rávezetve. Uo. N.273. 245. „Minthogy a Polgári határunk felmérése már munkában vagyon . . . kegyelemből megengedtetik az instásoknak, hogy egyéb életből azon felmérés végbe meneteléig szemül megadhassák az uradalmi nótát". Uo. N. 274. 246. Haraszthy tiszttartó jelentése. 1815. Uo. N.285. Polgáriak a káptalannak. 1817. márc. 17. Kívül Haraszthy véleményes jelentése, valamint a dékán döntése: „Az ugarból eső kukoricadésmát el nem engedi..." Uo. 247. Polgáriak az úriszékhez. 1820. mái. 26. Uo. N.284. 248. Haraszthy tiszttartó a dékánnak. Polgár. 1812. márc. 8. Uo. DLv.C F.6 N.174. 249. Haraszthy tiszttartó a káptalannak. 1822 Szent András hava 26. A polgáriak bérletét megkisebbítette: „a Deli háztul a Pap taváig a mely rész a Selypesen túl van a Tiszakeszi határig Uraságé lészen". Említést tesz „egynéhány darab magányosan levő szántóföldek"-ről is. Uo. Div. P.F.8 N.439. 64
