Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)

tette magát az egri káptalan, Szabolcs és Heves vármegye is.

3

9 Heves vármegye 1725. február 17-én a gyöngyösi partikuláris congregation Kozma Boldizsár jurátust bízta meg a részvétellel, akitől nagyon remélték, hogy jó hírekkel tér haza.

4

0 Az Egri Székesegyház Káptalanja a tárgyalásra — teljhatalmú megbízottként — Kohányi Miklós ungvári főesperest és káptalani tagot bízta meg, s számára írásban rögzítették a visszatelepedés feltételeit, s a követendő taktikát is:

4

1 1. A tárgyalások alatt igyekezzék jó viszonyt kiépíteni Eötvös Miklóssal, s a hajdúkat is igyekezzen rávenni a visszatérésre. 2. A tartós megegyezés érdekében ne tegyen semmit a káptalan rovására, de a polgáriakat se riassza el. Ajánlja fel nekik Polgár városának határát a hozzátartozó praediumokkal, Csősszel (Csúz), Kékesegyházával és Perékkel(?).

4

2 E területet a lakosok szabadon használhatják akár szántással, akár legeltetéssel. Oda lehet adni nekik Szentmargita pusztát is. A káptalan azonban fenntartja magának mindazon jogokat, amelyek a földesúri jogból következnek, a mészárszék jogát, az idegen'ek által fizetett legeltetési bért is. A halászóvizekből az uraság tetszés szerint választhat magának; a halászóhely rekeszét is a városnak kell gondozni. A tiszai átkelőhely a káptalan kizárólagos tulajdonába kerül, amely egyébként is Kisfalud területén fekszik. 3. A lakosok teljesítsék a következőket: Tizedet szolgáltassanak mindenből, terményből és jószágból, amiből az szokás. Évente kötelesek az uraság részére kaszálni, s azt boglyába is rakni. Minden pár vonó marha után adjanak egy birodalmi tallért, a zsellérek pedig egy rhénes forintot. Tíz juh vagy egy fejős tehén után kötelesek beszolgáltatni egy meszely olvasztott vajat. 4. A saját halfogásukból harmadot adnak, az urasági halászathoz pedig elegendő embert állítanak. 5. A város beszolgáltat még két jól hízott ártánydisznót. 6. A bűnösöket saját hatáskörükben megbüntethetik 12 rhénes forintig. Ennél súlyosabb bűnügyben a káptalan dönt, mivel az pallosjoggal is rendelkezik. A debreceni tárgyalások két napig tartottak, s bár Eötvös Miklós minden erővel azon fáradozott, hogy a volt hajdúkat rábírja a visszatérésre, döntés nem született. Végül újabb tárgyalásban állapodtak meg, s az érdekelt felek március 8-án találkoztak újra Eötvös Miklós vásárosnaményi házánál. Döntés azonban ekkor sem történt, s a szétszóródott polgáriak megmaradtak új lakhelyükön.

4

3 39. Uo. Eötvös Miklós kerületi biztos véleményes jelentése Polgár ügyében. 1725 máj. 25. 40. Uo. Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánja Eötvös Miklóshoz. Gyöngyös 1725 febr. 17. 41. Uo. Stephano Kohányi Archi Diacono Ungváriensis Decano Nostro Instructs 42. „Et quidem offerendo ipsis Territorium oppidi Polgár cum Praediis eidem conjunctis Csuz, Kékesegyháza et Perék cum omnibus appertinentis ..." Perék nevű határrész azonban Polgáron ismeretlen, szerepel viszont a jászói konvent 1299. ápr. 16-án kelt jelentésében Cheuzd-el együtt. A határleírást a káptalan nyilván a levéltárban található oklevél alapján készítette, s így kerülhetett a Bereg vármegyei Perék — tévedés folytán — a polgári határrészek közé. Sugár István gyűjtése. Ld. 3. sz. regeszta. 43. Uo. Eötvös Miklós jelentése a Helytartótanácshoz. 15