Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)
Tartalom
ni" —, mondják a hajdúnánásiak. így előbb a növendék gulyát kapta meg. majd néhány évi megfelelő szolgálat után bízták rá az anyagulyát. E rangra utal Hajdúnánáson a gulyásbál szokása is. Igmándy József így írja le az évenként rendezett gulyásbált: ..Ritkaságszámba ment a gulyások bálja. Ezen a gulyások kék ingben, gatyában jelentek meg, s ebben az öltözetben már délután végigjárták a várost muzsikaszó mellett. A gulyások bálja mindig igen népes volt, s ide az intelligencia is ellátogatott rövid időre. Ez illett is, mert a gulyások fontos személyek voltak, ők őrizték a jószágot, ami pedig a vagyont képezte abban az időben."•' c Hiába voltak becsületesek is a pásztorok, közöttük a gulyások, mégis azt mondták a pásztorra, ha volt valamilye, hogy lopta, ha nem volt. akkor meg, hogy elitta. Siteri Sándor gazda azonban felmentvén e balvélemény alól a pásztorokat. így fogalmazta meg az általános ítéletet: ,.Mindenki huncut, csak a pap nem igaz!" A hajdúnánási és a hajdúböszörményi pásztorok mivel szomszédos területeken legeltettek, ismerték egymást. Kapcsolatot tartottak. A jó pásztorember megfigyelte az állatok viselkedését, mindig tudta, hogy mi történik a falkája körül. Ha sok bogár volt a marhákon, odaültek a szarvuk tövére, belebújtak az orruk lyukába; ha feltámadt a feketelégy. akkor tudták, hogy eső lesz. Ilyenkor ser'egimadár is röpködött a gulya körül. Ha összebődült az állat, szagolta a földet, verekedett, akkor is esőt érzett. Esőt jelentett az is, ha szombat este fellegben ment le a nap. ..Amilyen a szombat, ahhoz húzott a jövő héten az idő." Abból a jelenségből is esőre következtettek, ha a kútban zavaros lett a víz. 5 , A ldntháló ember már tudta, hogy mikor a felleg felfelé jött, s a villám lefelé csapkodott, itt van az eső. „Feljön az eső, hozzátok a szűrt!" Egy-egy évszakra is következtettek a megfigyelt jelenségekből. Ügy mondták, hogy ha újság píntekjin (új Hold) nincs eső, akkor az a fertály száraz lesz. Ha szent Mihály (szeptember 30.) éjszakáján ahüvól fúj a szél, akkor meg lágy telet vártak. 5 8 Tömöri gulyás számadóról beszélik, hogy el tudta füstölni a gulyát a más kezéről. A kalapzsírt j pipájába kaparta, rágyújtott, s elzavarta a füstjével a szomszéd gulyáját. Amerről fújt a szél, onnan árthatott, mert úgy vitte rá a szél a füstöt az állatokra. Az egész környéken ismerték arról, hogy értett a kuruzsláshoz is. Ezért aztán, ha valakinek a tehene nem adta le a tejet, akkor az öreg Tömörihez fordult segítségért. 5 9 Hajdúnánáson a szarvasmarha tartással kapcsolatos tejnyerés bőségvarázslásának több változatát ismerték. Űgy mondták el, hogy szent György nap éjszakáján éjfélkor napkeletnek kell indulni. Közben kilenc keresztúton kell keresztül menni, miközben senkihez sem szabad szólni. Egy zsákdarabbal a kezükben ezt kell háromszor elmondani: ,.Viszek is, hozok is". A zsák darabba bal kézzel kilenc fűszálat és kilenc harmatcseppet kell beleszedni. Miután más úton tértek vissza, az ólajtón bemenve a tehén tőgyét a zsákban hozott szerekkel bal kézzel kilencszer kell megdörzsölni. 6 0 Mások szerint a menyecskék kora reggel kimentek a legelőre 56. Igmándy J.. 1938. 87. 1. 57. Béres A., é. n. 22. 1. 58. Janó A., é. n. 13. 1. 59. Janó Á.—Béres A., é. n. 6. 1. 60. Papp J., é. TI. 6. 1. 48
