Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)

Tartalom

nyeref nem ád 17, ha ád 7 kr-t fizet".1 Az egyes bértételek változásától függetlenül a szolgalegények mindig több pásztorbért tartoztak fizetni a közösségi nyájakba hajtott, s ott pásztoroltatott állataik után. 1822-ben foglalkozott először a magisztrátus „az olyatén Idegen és Más helységből bészakadt Lakosok (legeltetési jogával), kiknek semmi féle birtokuk nem volna, minthogy az ilyeneknek az Marha tartásra Jussuk nincsen". így hangzik a határozata: „...ezeknek semmi féle jószágot tartani ezen Város határán meg nem engedtetik".

2' Mint máskor is, most sem hozott megnyugtató megoldást döntésük. 1824-ben újra tárgyalják az ügyet, mert ,.ezen Városnak naponként való terjedése, az együnnen és másünnen is ideszakadott és itt Bírtok nélkül élő Lakosok-' nak számos marháik által a Marhák legelőjök úgy annyira megszoríttatott. hogy éppen nem is elegendők volnának az marháinknak."

2' Határozatuk néhány hónap múlva meg is született: „Az ily föld bell bírtok nélkül élősködő Lakosoknak minden marháikra a Pásztornak tartozó fizetésen felül isedj-edj darabra bizonyos taxa vettetne."

2

0 „Minden ló és szarvasmarha után egy RFt, a sertés és juh után darabonként 20—20 kr. szaibatik meg."

2' Tíz év múlva e magisztrátusi határozatot kiterjesztették az ..ide másunnan bévállalt és megfogadott pásztorokra és Bacsókra." kik számos jószágot tartanak, sőt az ilyenek Marháikkal jobb helyen bujkálnak". Ekkorra a pascuum pénzt a nagy jószágoktól három, a sertéstől egy rénes forint (és esetenként még 15 kr.) összegben szabták meg.

2

s A pciscuumpénzt egy e célra kijelölt deputátió szedte be. „Míg a Juhok a kosárhoz a gyepre ki nem szállíttatnak. a Gulyák, ménesek ki nem verettetnek, addig összeírják a földet nem bíró lakosokat, s tőlük a pascuum pénzt bé vegyék. A pascuum pénz 3 Rft, a juhtól, sertéstől 1 Rft és 15 kr."

2'

1 Az 1820-as évektől a városba betelepült jövevényeknek jegyzőkönyvi határozattal tiltják meg a nagyjószág tartást. „Tisza Ladányi lakos Győri András kerékgyártó Czéhes Mester ember kéri a maga Lakozását mestersége gyakorlása végett, . . . meg engedtetik olly móddal, hogy semmi féle járó jószágot ne tartson".

3

0 A legelőbirtoklás kérdésével először a tagosítással kapcsolatban foglalkozott Hajdúnánás magisztrátusa. 1864-ben „kimondatott, hogy a közlegelök a város nevén állanak, de egyesek osztatlan birtokát képezik"..

31 Ekkor azonban még nem döntöttek a legeltetési arányról. Négy évvel később. 1868-ban megtörtént „a jószágtartásban az arány behozatala, és a semmi féle jogra vissza nem vezethető aránytalan jószágtartás megszüntetett (a közlegelőkön)".'-' Végleges döntést azonban csak évekkel később hoztak. ..Végül 1886-ban a tagosítási bíróság által megállapíttatott a végleges legeltetési szabályzat. Kimondja ezen szabályzat, hogy czélja az. hogy a különböző határrészeken egyesek által birtokolt, azonban a közö23. Uo. 9. 1813. No. 6. 24. Uo. 12. 1822. No. 4. 25. Uo. 1824. No. 4. 26. Uo. No. 155. 27. Uo. No. 204. 28. Uo. 14. 1835. No. 133. 29. Uo. 1836. No. 54. 30 Uo. 12. 1824. No. 319. 31. Barcsa J., 1900. 291. 1 32. Harcsa J„ 1900. 291. 1 9