Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

tokrészük ellen) folytatott hatalmaskodásról számolt be oklevelében Bát- hori István országbíró230, kérve a váradi káptalant, hogy az ügyet vizsgálja ki, majd idéztesse annak érintettjeit a király elé. Az országbíróhoz beérkezett panasz szerint 1479 júliusában Me^őgyáni Mihályné nevében (annak testvére és vagyongyámja) Dóc^i Imre szentdamjáni, andaházi, kengyeli és érpályi jobbágyokkal Kovácsihoz tartozó, a Mirágy folyó mellékére, pontosabban a Szentdamján—Torda közút és a Mirágy halom közé eső szántókat, mezőket, réteket, kaszálókat, halászóhelyeket és nádasokat foglaltatott el. Dóczi még Kovácsi négy közútját (a Szentdamján—Torda, Andahá- za-Kovácsi, Sáp-Kovácsi és Szentdamján-Dancsháza utakat) is megszállva tartotta. Az elfoglalt területnek (és egyben Kovácsi művelés alatt álló határa egy jelentősebb részének) kiterjedését segítenek meghatározni az oklevél helynévmegjelölései. Az oklevélben szereplő helynevek (nagy valószínűségű) azonosítására a 18-19. századi kéziratos térképek, katonai felmérések kínálnak lehetőséget.

Dóczi (közvetetten Mezőgyániné) hatalmaskodásának jogalapját az okleveles források nem jelölték meg és bár az ügy kimeneteléről, a perben született ítéletről sincsen konkrét adat, mégis feltételezhető, hogy végül elmarasztaló ítélet születhetett, mert 1479. szeptemberében a váradi káptalan is — testimoniumaira hivatkozva — igazolta az országbírónak jelentett jogtalanságot és a király személyes jelenléte elé idézte annak elkövetőit.

A 16. században Kovácsi a Nadányiak körösladányi uradalmának részét képezte. 1505-ben a rákosi országgyűlésen békési követként részt vevő Nadányi László a település birtokosa. 1514-ben és 1517-ben Nadányi Mihályt, 1532-ben pedig Nadányi Istvánt, Gyárfást és egy harmadik testvérüket írták össze a település földesuraiként. Az 1552. évi dikális összeírás (21 jobbágyportával és feltételezhetően 200-nál is nagyobb számú lakónépességgel231) ugyancsak Nadányi Istvánt találta a település birtokában. Az ország három részre szakadásakor Nadányi Gyárfás és Gergely, mint Szapolyai János özvegye, Izabella királyné hívei szerepelnek a forrásokban.232 A század közepére nemcsak Kovácsi, de az egész Tiszántúl a török hódítás előterébe került, amikor a Fráter György meggyilkolását követő nagy török hadjárat során az Oszmán Birodalom elfoglalta a Temes230 1479: Dl. 26640.

231 KOVÁTS 1972: 77-88.

232 karácsonyi 1900-1901:130.

71