Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
vidéket és (a kutatásom szempontjából fontosabb, vizsgálati területemre nagyobb hatást gyakoroló) a Tisza vonalát védő Szolnok várát. 1555-ben Kovácsi már húsz porta után adózott a töröknek233 és bár nem a ténylegesen (közigazgatásilag) megszervezett hódoltság települési tagjaként, de a kettős adóztatás övezetébe tartozva, még a hódoltsági falvak szolgáltatásaitól is súlyosabban terhelve egyúttal ki volt téve a mindkét hatalom részéről indított sarcoltató-portyáknak és a szervezett hadjárásoknak. A település 1566-ban, majd 1572-73-ban is szerepelt a török defterekben.234 Utóbbiban (a szolnoki szandzsákhoz tartozó debreceni náhie defterében) 17 házzal és egyháza említése nélkül, melyből talán temploma 1550-es, 1560-as évekbeli elpusztulására lehet következtetni.235 A települést 1599-ben, 1600-ban és 1604-1605-ben is hódolt faluként írták össze, birtokosai továbbra is a Nadányiak voltak. 1604-ben már csak három porta adófizetőit vehette számba az összeíró236, ami a 16. század utolsó harmadában történt jelentős népességfogyást feltételez. A folyamatos sarcoltatás terhét, a vidék jobbágyságának a 17. század közepére végképp elmélyült nyomorúságát jól mutatja egy 1665- ben kiállított oltalomlevél, melyet Wesselényi Ferenc nádor adott ki Nadá- nyi János birtokos, valamint Kovácsi és Torda települések jobbágynépe kérésére. Ebben az oltalomkérés indokaként szerepel, hogy a paraszti közösségek az sok alá s feljáró, imitt amott lapangó lézengő marha hajtó tolvaj katonák és csavargók zaklatásai s quártélyozpsi miatt nagy szegénységre és csaknem végső pusztulásra jutottak...”. A nádor megparancsolta, hogy a két faluba senki ne merészeljen beszállásolni, sarcolni, jószágokat elhajtani.237 A vizsgálati területen a 17. század második felében egyre erőteljesebben már a a királyi országrész is törekedett befolyását érvényesíteni, mivel Várad eleste után az erdélyi fejedelemség gyengesége erre módot adott. Korláth Zsigmondot, a felvidéki Korláthelmec és Nagyszlatina birtokosát 1668-ban ítélték el, mert az ónodi vár katonáinak azt a parancsot adta, hogy hajtsák el a Bihar megyei Kovácsin Nadányi János jobbágyainak a nyáját.238 Nem csoda, hogy a vidék jobbágynépe az 1640-1650-es években, ha tehette, elmenekült biztonságosabb helyre. Bár konkrétan a kovácsiak meneküléséről nem szólnak a források, mégis valószínűsíthető, hogy 233 LUKONICH 1918: 73-75. 234 VELICS-KAMMERER 1886-1890: 124. 233 MÓDY 1990: 32. 236 LUKONICH 1918: 345. 237 OSVÁTH 1996: 110-111. 233 MÓDY 1990: 34. 72
