Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
A belterületnek e roppant kiterjedése azonban nem lineárisan növekedett a kétszáz év alatt és még csak a lakosságszám emelkedését sem követte pontosan. Ez utóbbi eltérés — ami a beltelkek népességhez viszonyított alacsony számából adódott — a lokális társadalom rétegei közötti konfliktusok egy jelentős forrása is volt a korszakban. A házhely- és lakásín- ség ugyanis a „hosszú 19. század” egész folyamán nyomasztotta a pályi parasztságot. A birtokos nemesség részéről történő háphelyosytásra pedig csak ritkán került sor, de olyankor is többnyire a paraszti közösség által 151 * 151 mították például a falus%éli kerteket, vagy a Dietrichstein uradalom belső majorját, annak nagy ki térj edésű gazdasági telephelyét. 151 1783: "Első katonai felmérés részlete; 1860: Második katonai felmérés részlete; 1892: Harmadik katonai felmérés részlete; 1927: Hoss^úpályi község alfólderdősítési és fásítási vásfatraj- %a megnevezésű térkép (HBML BmT 196.) részlete. 50 13. ábra: A belterület térképes ábrázolásai (1783-1927)151
