Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
tások131 a legvalószínűbbnek jelenleg azt tartják, hogy Hosszúpályi a néhány száz évvel korábbi településű Monostorpályi kirajzásaként jött létre.132 Annyi bizonyos, hogy a 15. századra jelentős hellyé nőhette ki magát, mert már fa fiatornyos kőtemploma is volt, melyet Szent Katalin tiszteletére emeltek.133 E templom körül alakult ki és hosszú évszázadok alatt méretében, formájában, szerkezetében-hasznosításában sokat is változott Hosszúpályi belterülete. Bár ennek a változási folyamatnak egy meghatározó viszonyítási pontjáról, a falu megtelepülésekor létrejött legkorábbi belterületről, ezidáig kevés adatot szolgáltattak az archivális források, de retrospektív módon mégis kijelölhető három fontos tényező a település létrejötte és kezdeti belterületi fejlődése tekintetében.134 Először is ki kell emeljük, hogy a megtelepüléskor, a településhely kiválasztásakor — ahogy Alföld szerte, úgy Hosszúpályiban is — lényeges szempont volt a vízközelség: a belterületet mind nyugatról (Kis-folyó), mind keletről (Tence-csatorna) a határ északi, homokos-dombos részéből kiszakadó, egykor komoly vízhozamú (mára lecsapolt, jelentéktelen) erek, „nyíri folyások ” szegélyezték. Kezdetben ezek és a számos határbeli forráskút biztosíthatta a falu ivóvízellátását.135 A megtelepülés egy másik fontos szempontja volt a megközelíthetőség, azaz a szárazföldi forgalmat szolgáló, az árucserét lehetővé tevő utak könehézség Hosszúpályi korábbi helytörténetírásában igen nagy zavart okozott (vö. BÖDI 1998: 24-30.). 131 Vö. JAKÓ 1940: 35.; MÓDY 1972a: 174. 132 Itt jegyzem meg, hogy éppen jelen fejezet megírása közben (2010 tavaszán) a debreceni Déri Múzeum régészei, Dani János és Nagy Emese Gyöngyvér a település központjában folytatott ásatásukon megtalálták Hosszúpályi késő középkori településmagát és egy vaskori falu maradványait is. Ez utóbbiban szkíta és kelta népek együttélését bizonyító leletanyag került elő, ami újabb kérdést vet fel a település eredetét illetően: A történeti ismereteink szerint középkori eredetű Hosszúpályi miért települt egy vaskori falu helyére? Illetve: Milyen kapcsolat feltételezhető (konkrétan lehetett-e kontinuitás) a két település népessége között? Mindezekre reményem szerint hamarosan választ ad a régészettudomány. 133 JAKÓ 1940: 317. 134 Itt kell megjegyezzem, hogy ebben a fejezetben a külterület fejlődéstörténetét, a határhasznosítás rendjét, jelenségeit nem tárgyalom, mert egyrészt a majorsági gazdálkodás tekintetében több szempontból már feldolgoztam (vö. BlHARI-HORVÁTH 2008.), másrészt, a kisüzemi gazdálkodásra vonatkozólag egy későbbi komplex, ag- rártörténeti-gazdaságantropológiai kutatás témájául szánom. 135 A vízellátáson túl védelmi célú felhasználásra ezek a jelentéktelen, keskeny medrű erek csak annyiban lehettek alkalmasak, amennyiben távol tartották a határbeli vetésektől a faluból kikóborló állatokat. 43
