Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

ben került ugyanis a diószegi uradalommal együtt a Dietrichsteinek pusztai birtoka gr. Zichy Ferenchez125 Az uradalom átvétele után Zichy a hosszúpá- lyi birtokon jelentős építkezésekbe kezdett. Birtokosságának ma is látható emléke a település központjában felépített kúria, a belső major (100 vagon befogadására alkalmas) magtára és több gazdasági épülete. Zichy mező- gazdasági nagyüzeme belső majorjának kiépülését a század második felében több külső gazdasági telephely kialakítása követte. Amikor örökösei126 127 1885-ben eladták a hosszúpályi birtokot, azon már hat major állt: a hős— szúpályi határrészen kettő (a Mária-major és a Szalmástanya), az ekkora Hosszúpályihoz tagosodott Fejértói-pusztán három, a Mess^elátó-, Fehértó- és Sándoros-majorok, valamint a puszta (részben) pocsaji határrészén egy, a Bajonta-major (8. ábra).

8. ábra: A Fejértói-pusyta 1892-ben127

125 Vásonkeői gróf Zichy Ferenc Seraphicus Jós^ef (1774-1861) Lipót császár jeles rendjének középkeresztese, a cs. és ap. kir. sz. f. kamarása és val. bel. titk. tanácsosa, a hétszemélyes tábla ülnöke, majd rövid ideig (1825-ben) Bihar vármegye főispánja volt

126 A diószegi uradalom Hosszúpályi (és az ezzel összevont Fejértói-puszta) részbirtokát a század közepén Zichy Ferenc első (a felnőttkort és apja halálát megélt) fia, Zichy Lipót (1805-1869) örökölte. Voltaképp 130 év szimbiózis után vált le ekkor a hosszúpályi Zichy-birtok a diószegi uradalomról. (Ez utóbbit a birtokszerző tizedik gyermeke, Zichy Ferenc Seraphicus János Nepomuk Joszef vette birtokba.) Zichy Lipót hosszúpályi birtokát fia, Ernő örökölte, majd adta el.

127 A harmadik katonai felmérés térképszelvényét 1914-ben átjavították. Ekkor kerülhetett rá a Debrecen—Nagyvárad vasútvonal (csak 1911-re megépített) Derecske—Biharpüspöki szakasza.

41