Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
konjunktúra (az allodiális árutermelés rentabilitása) okozta erőtlensége, amely egészen a napóleoni háborúk alatti gabonakonjunktúra időszakáig jellemezte a birtokosok bérletbeadási motivációját. Könyvemben bemutatom a kiválasztott puszta birtoklástörténeti és a hasznosító közösség településének természeti környezetbeli sajátosságait, hogy a pusztabérletek kialakulásának minél teljesebb magyarázatát adhassam. A puszta határhasználatát (a forrásaim adatai által megengedhető) legrészletesebb módon igyekszem értelmezni, figyelembe véve, hogy a források nem adatolták például a pusztai földhasznosítás intenzitását, az árutermelés és önellátás arányát és szerepét, a bevonható munkaerő és eszközök mennyiségét és minőségét. Nehezen meghatározhatók továbbá az üzemvitelt, a gazdaság eredményességét, rövid és hosszabb távú törekvését alakító tényezők, például: a pusztai üzemhelyek megoszlása, távolságuk a belterületi telektől, az időgazdálkodás, az adóviszonyok, valamint a piaci lehetőségek. 4.2. A Fejértói-puszta hasznosítása 4.2.1. A Fejértói-puszta kialakulása A Fejértói-puszta Hosszúpályi déli határát alkotja. Fejértó faluról kapta nevét, amely valószínűleg a 14. században települt. Határában sok halastó és vísjárásos hely volt, lakosságának egy résszé halászattal is foglalkozott. Jakó Zsig- mond szerint a település „valami halásztanya” lehetett és keletkezése is az itteni vizek, rétek fokozottabb hasznosításával függhetett össze.72 Maga a településnév is a természeti környezet vízjárásos voltára utal, eredetileg mikronévként a település határában álló tó, vagy mocsár megjelölésére jöhetett létre a fejér ~ fehér melléknév és a tó földrajzi köznév összekapcsolásával, de később az egész település nevévé vált.73 Fejértó 15. század eleji birtokosai közül az Ákos nemzetiség beli Chyrék (Csirék) ismertek. A nemzetiség a 10. században telepedhetett meg a vidéken. Bihari birtokaik első központja a Fejértóhoz közeli, monosto- ros Nyírpályi (Monostorpályi) volt. Azonban a Szilágyságban kiépült új nemzetségi központjukkal, Ákosmonostorával szemben ez ősi központ már a 12. században háttérbe szorult. Akárcsak a nemzetség Biharban maradt családjai a Szilágyságba telepedőkkel szemben. így a bihari Ákos-ág 72 JAKÓ 1940: 38., 240. 73 RÁCZ 2007: 96. 29
